Ti próbáljátok az irodalmi nyelvet tanítani a gyereknek, vagy pedig nem foglalkoztok ezzel és beszéltek, ahogy beszéltek?

Itt sok kérdésben olvasok olyat, hogy "jöttek nálunk" (=hozzánk) vagy éppen "kamilláztam" (=csodálkoztam) vagy egyes szavak más értelmű használata (pl. filigrán=rossz életű nő, nem pedig karcsú). Egyik kollégám meg azt szokta mondani, hogy "nyisd ki a villanyt" vagy "tedd oda a kávét" meg "bezárom az ajtót"(=becsukom):)

Az a kérdésem, hogy akik ilyen tájnyelven vagy tájszavakkal beszélnek, azok így tanítják a gyerekeiket, vagy pedig irodalmi nyelven? Szóval próbálja az ember felülbírálni önmagát, ha tudja, hogy mi a hivatalos kifejezés?

Én még gyerekvállalás előtt vagyok, magamon nem veszem észre, hogy így beszélnék. Bár szokták mondani, hogy csak a Bp-iek mondják azt a szót, hogy "közért" meg igyekszem majd leszokni a személynevek előtti névelőről. :)