Mi a véleményetek? Fejleszteni és tanítani kell a babát, vagy hagyni hogy fejlődjön a maga módján és tempójában?

Szerintem mindkét módszerre szükség van: egy babával rengeteget kell foglalkozni, óriási felelősség, hogy egy kis élet alakulása függ a mi hozzáállásunktól, szval nagyon komolyan kell venni azt, hogy egy ilyen pici kis emberke a kezdetektől tőlünk tanul, tehát folyamatos értelmi, érzelmi táplálékot kell nyújtanunk Neki. Ugyanakkor hagyni kell természetesen önállóan is játszani, hiszen akkor dolgozza fel magában a tanultakat, szerez tapasztalatokat a világról, tehát az önálló játékidő is nagyon fontos.

Sajnos, azt látom /legalábbis itt a fórumon nagyon sok ilyen jellegű kérdést/kommentet lehet olvasni/, hogy a szülők hajlamosak átesni a ló túloldalára, és azt hangoztatni /óriási meggyőződéssel/, hogy nem kell a gyerekkel foglalkozni, hagyni kell önállóan felfedezni a világot. Ez csak részben van így. Az ilyen típusú anyukák a könnyebbik végénél ragadják meg a témát. Az önálló játékidő nem jelentheti azt, hogy egész nap csinálom, mint egy megszállott, az otthoni dolgaimat, a gyerek meg elszöszöl magában. Az ilyen hozzáállás mérhetetlenül dühít.

Úgy szeritnem nem kell fejlesztgetni, hogy most direktbe leülünk, és azért is majd formabedobózunk. Ugyanakkor meg kell neki mutatni és elmagyarázni dolgokat, hiszen minden új. Teljesen magától azért nem fog mindenre rájönni. Mindig azzal foglalkozom, ami előkerül. Ha hozza a labdát, akkor dobjuk vagy rúgjuk, hogy lássa, mit lehet vele csinálni, de ha nem érdekli tovább, nem erőltetem.

Nyelvre pedig csak akkor tanítanám, ha anyanyelvként beszélem azt a nyelvet, egyébként nem.