Csak én gondolom így? Hogy egy gyerek tönkreteszi az ember életét?

Szerintem meg az teszi tonkre az eletet ha nincs gyereked, csak nem is tudsz rola.

Amiota gyerekunk van, erezzuk ugy hogy valoban elunk.

"Persze vannak szép pillanatai a gyereknevelésnek, de csak pillanatai, nagyrészt teher. "

Baromsag :)

Nekem van egy 2,5 éves fiam és egy szavaddal sem tudok egyetérteni. Nem tesz tönkre, hanem boldoggá tesz nem teher, hanem öröm és a terhességem sem volt az, én élveztem. Nekem bőven megéri.

Semmi bajom azzal, aki nem akar gyereket, de ennyi ostobaságot összehordani valamiről, amiről fogalmad sincs, hát, merész.

Megmondom őszintén, én is hasonlóan gondolkodtam amíg nem volt gyerekem, el sem tudtam képzelni, hogy mi lehet jó benne.

Aztán megszületett a kisfiam (38 évesen), és túlzás nélkül mondom, hogy egy másik ember lettem. Fogalmam sem volt, hogy ez milyen jó dolog, azóta már van egy kislányom is.

Ha ez nem történik meg, szerintem nem is hiányzott volna, mert fogalmam se lett volna, hogy mi marad ki az életemből.

Nagyon boldog vagyok, hogy így lett, innen nézve tök üresnek tűnik az akkori életem, pedig akkor teljesen elégedett voltam vele.

Hogy az itteni szlenggel éljek, igazi szoptatós, hordozós "ősanya" lettem, de ha valaki öt évvel ezelőtt ezt mondta volna nekem, hogy ilyen leszek, hát minimum körberöhögöm.

A legjobb dolog volt ami történhetett velem, hálás vagyok értük.

Mi nem gondtuk végig, ugyanis nem terveztük a gyereket. De a legjobb dolog a vilàgon. Neki örömet szerezni, az illata, ahogy jön, puszilgat, szeret, làtni ahogy okosodik, önállósodik. Làtni ahogy a mi "munkànk" eredményeképp lesz belöle ember. Olyan mint viàgot nevelni, csak sokkal több a visszajelzés. Nem zàrult be előttünk a vilàg, csak màs kapuk is kinyìltak.

A terhesség-szülés-picibabàs időszak nálunk mind simàn ment. Nem volt teher kicsit sem.

Ha a szülők jól tudnak együttműködni, akkor nem áll meg az élet. Én ma elmentem korizni, férjem meg vigyázott rá.

Vannak nagyszülők is (ez mondjuk nem mindenhol adott), ha ketten akarunk menni valahová, akkor velük beszélünk.