Timikor kezdtétek el "nevelni" babátokat? Mikortól van "értelme"?

Születésétöl kezdve. Ugyanis márakkor ki tud bennük a reflex alakulni, hogy a "nem szabad" mit jelent, feltéve, hogy megfelelö módon alkalmazod. Mahga az, hogy ezt MONDOD, nem ér semmit, ahhoz, hogy hatása legyen, az is kell, hogy az adott tevékenységet (játszás, szoptatás, ringatás) a tiltás kimondásával egyidejüleg MEG KELL SZAKÍTANI pár percre. Ha ezt következetesen csinálod, már pár nap alatt megtanulja, hogy ez a tiltás valami jónak a vége és azt is megérzi, hogy milyen sorrenben vannak az események - harap/csíp - tiltás és vége a jó dolognak.

A kezére ütni teljesen értelmetlen és brutális dolog, mert azzal csak az erödet és az agressziódat demonstrálos.

A gyerekek kb 7 hós kortól kezdik észre venni, hogy a sírással valamit elérnek.

Ez elött azért sírnak, mert ösztöneik ezt sugalják, hogy a túléléshez sírnom kell.

7 hós kor felett, viszont szépen lassan kialakul, hogy ha sírok megkapom azt is amire a túlélésen kívül is szükségem van.

De igazán a tudatosság csak 1 éveskor felett lesz.

De a tudatosság nem egyenlö a direkt idegessítsem és fájdalmat okozzak anyának dologgal.

Ha meg csíp egy 2 év alatti gyerek legtöbbször azért van, mert kapcsolatot akar mert érzi, hogy van erö a kezében, mert érzi, hogy képes a kezét használni, és az egy jó érzés össze szorítani valami között.

Ö megcsípi a plüssöt is ésa ruhádat is csak azok nem szisszenek fel töle.

Amit tehetsz, hogy a kezuét ilyenkor simogatásra csinálod, és mondod mellé, hogy "szépen" vagy "simi", ez majd mikor nagyobb lesz is egy jó tanács. Oda megy lepofozza a józsikát akkor nem mi is lepofozzuk a gyereket, hanem kezét megfogva mutatjuk, hogyan kell simogatni. Ez kb 1,5-2 éves korra kialakul, hogy ha ütésre áll a keze akkor csak mondani kell a varázsszót hogy simi és már simizni fog.

Ha rácsapsz a kezére akkor azt tanítod neki, hogy ha valami nem jó akkor csapni kell. vagy is ötöle se várd el, hogy késöbb ne ütögessen, mert te mutatod neki, hogy ütni az jódolog.

Gondolj bele, hogy ha a férjed rosszat tesz, pl nem viszi ki a kukát, nem fogsz neki sem a kezére csapni.

A lányunk kb 10 hós volt mikor elsö találkozásai voltak neki a növényekkel kint. Oda ment és egyböl letépett egy óriási virágot. A férjem oda ment és rácsopott a kezére. Köpni, nyelni nem tudtam. Mire a gyerek ment tovább és már tépte volna a következöt. Akkor egy nagy stoppot mondtam, és oda mentem a gyerekhez megfogtam a kezét, és megsimogattuk a virágot, mejd mentünk tovább és a többit is, mellé mindig mondtam, hogy simi. A gyerek soha többé nem tépte le a virágokat. A férjem meg soha többé nem ütötte meg a gyerekeket.

Ami veszélyes tedd el, egy gyereket ne büntes azért amit még nem tud. Pl ne legyen elérhetö a vegyszer, mert veszélyes. Az nem megoldás, hogy mindig amikor a vegyszer közelébe megy akkor megverem. Nekünk felnötteknek kell gondolkodnunk, és ezt megtanítani a ygereknek.

A bün függjön össze a büntetéssel(leginkább 2 éves kor felettöl), pl ha a gyerek kiünti a vizet akkor nem elverem, hanem össze töröltetem vele. Ha direkt levágja a rántothúst az asztalról, akkor nem tv tilalom, hanem oda megy felveszi a húst, feltörli a helyét, és mehet el az asztaltól...