Miért nem akar összebújva aludni?

azt nem értem, hogy mesét nézünk...

És azt sem, hogy mi a baj azzal, ha nem akar veled aludni. Ő ilyen típus. Szeretgesd, amikor friss.

A fizikai kontaktust nem igényli mindenki egyformán és ez már ennyi idősen is kifejeződhet. A kapcsolatotok minősége nem ezen fog múlni.

A lányom se szerette az ölelgetést. Most másfél éves, egy hangyányit jobban engedi, de például a kezét nem lehet megfogni (ha mutatnánk neki valamit, hogy hogyan fogja meg), mert sértődötten elrántja, hogy mi ne korlátozzuk.

Bölcsődei családlátogatáson szóba került, a gondozók (egyikük vén róka már) nevetve mondták, hogy tök normális, vannak ilyen típusú gyerekek, semmi baj ezzel. Tiszteletben kell tartani és kész.

Anyám mesélte, hgoy ő volt ilyen gyerekként. Mégis nagyon szoros volt a kapcsolata a nagymamámmal. Olyannyira, hogy a mai napig emlegeti, pedig már 20 éve meghalt.

Akkor lesz majd hirtelen igénye rád vagy az apjára, ha beteg lesz. Olyankor rossz a közérzet, elesettek, sérülékenyebbek, egyúttal bújósabbak is. A gyógyulás első jele, hogy félre leszel lökve ;)

Ne a babaakármik reklámjából tájékozódj. Nem gépek, hanem emberek, eltérő személyiséggel, mentalitással. A markáns különbségek már ilyenkor látszanak, a kisebbek csak idősebb korban.

Nem kizárólag a környezet határozza meg, hanem vannak veleszületett dolgok is, mint például az, hogy mennyire díjazza a fizikai kontaktust.

szerintem picit sok vagy :) a leválás anyáról egy hosszú folyamat, de ezért ennyi idősen már szépen elkezdődik.

bár nem kérdezted, de az sem baj, ha kiabál mikor egyedül hagyod, ha annyira intenzív maradsz akkor azt éred el, hogy 6 éves korában se tudsz majd mellette egy levest feltenni, mert nem találja fel magát.

szerintem szuper ha egyedül elalszik, enyém is mindig ilyen volt, nem igényelt :) én már ennyi idős korában hagytam neki fél óra "szabad foglalkozást", igen, nyűglődött, de fél évesen már 40-50 perceket elmatatott maga is anélkül, hogy ott ültem mellette :)

tudom, nehéz, de nem kell ennyire rágörcsölni erre, így is rengeteget foglalkozol vele :)

Szerintem tök jó, hogy egyedül akar elaludni!

Fiammal 3 éves koráig le kellett feküdni. A t.köm kivolt már vele, hogy volt, hogy fél órát vele kellett feküdni.

Lányommal az van, hogy beviszem a szobába, odabújik hozzám, így símogatom kb 1 percig a hátát, aztán berakom az ágyába és egy szó nélkül alszik.

Hidd el, jobb hogy simán elalszik egyedül!

A bújást meg nem mindegyik baba/gyerek igényli. Nem mindenki bújós fajta.