Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Babák » Meg lehet"javítani" egy...

Meg lehet"javítani" egy elrontott babát?

Figyelt kérdés
Kislányom 7 hónapos múlt. Terhesen és a babás lét elején bőszen kampányoltam mellette, hogy babát ugyan nem hagyunk sírni, akkor sem ha látszólag csak"hisztis" és nem fájhat semmije. Mostanra viszont kikészültem. Tényleg igyekeztem az első perctől kezdve a kedvében járni abban a hitben, hogy egy kicsi babát még nem lehet"elkapatni". Nem hagytam soha sírni, igény szerint szoptattam, velünk alszik az ágyban, stb. Most ott tartok, hogy 9 kg és éjjel-nappal velem, értsd: a kezemben van, vagy rám kötözve. Nem marad el egy percig sem nélkülem, vagy az apja nélkül. Zuhanyozni is viszem magammal, de néha még a wc-re is. Ahogy megneszeli, hogy letenném, már a szándéktól üvölt. Kisebb korban még elvolt 15-20 percig a hordozóban még mosogattam, de már nem. Csak a kezemben hajlandó meglenni, ha épp nem vele foglalkozom. Ha leteszem, akkor intenzíven játszani, hülyéskedni kell vele. Nincs olyan, hogy 5-10 percre ott hagyom. Férjem rengeteget dolgozik, más segítségem nincs. Soha nem voltam még a baba nélkül sehol, még a 6 hetes kontrollra is vittem magammal. 2 hetesen már együtt tescóztunk, mert másképp nem tudom megoldani. Ami aggaszt, hogy mostanában folyton fáradt és ideges vagyok. Néha már ráüvöltenék mikor hisztériázik ha nélküle megyek pisilni, sőt néha legszívesebben bezárnám a legtávolabbi szobába és elbújnék a előle. Úgy érzem, én mint XY már nem is létezem. Csak valakinek az anyja vagyok, 24 óráz őrző-védő/ellátó szolgálat és ha eltűnnék, senki a kicsin kívül észre sem venné. Mit tegyek, hogy ez elmúljon? Hagyjam néha sírni, hogy nyugiban zuhanyozzak, vagy reggelizzek? Ekkora gyereket egyáltalán még le lehet szoktatni erről?
2016. ápr. 3. 17:28
1 2
 1/12 anonim ***** válasza:
23%

Ő egy ilyen típusú gyerek. Nem tudsz mit tenni és nem is rontottad el. Ahogyan jön a jó idő és le tudod tenni a fűbe, amikor majd el kezd mászni, akkor könnyebb lesz.

Az én lányom is ilyen, ő sem marad el egy percre sem nélkülem és nekem sincs segítségem. Nálunk attól lett jobb egy kicsit a helyzet, h nem hagytam elaludni, így este 10 körül kidőlt és volt egy kis időm magamra.

2016. ápr. 3. 17:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/12 anonim ***** válasza:
68%
Olvass utána a szeparációs szorongásnak, ami ekkora korban "aktuális" lehet nála. Egyébiránt ha nincs is segítséged, azért jót tenne mind a kettőtöknek, ha valami társaságba járnátok, baba-mama körbe, foglalkozásra, tornára vagy legalább játszótérre ölben vagy meleg nadrágban, takarón... ami sikerül, és lehet ismerkedni. Ha meg üvölthetnéked van, rakd be járókába vagy kiságyba és csak azért is zuhanyozz egyet egyedül vagy ami jól esik - nem lesz baja, ha 10 percet "kikapcsolod" és sokkal jobb, mintha mérgedben jobban megmarkolod vagy ráüvöltesz.
2016. ápr. 3. 17:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/12 anonim ***** válasza:
72%

utolsó mondatod... szerintem az érettségire ölbe kell vinned, nincs már mit tenni.


egyrészt most kezdődik majd a szepaszorongás, sokkal rosszabb lesz :)

másrészt a nem hagyjuk sírni és a nem hagyjuk egyedül felfedezni között hatalmas különbség van. te az utóbbit nem tetted meg ami nagy hiba volt. az előbbi rendben van, de nyilván nem lesz baja attól, ha sír kicsit míg pisilsz. sőt, szerintem ez a kisebbik rossz, az nem épp normális, ha az öledben a babával kakálsz...

tedd le és hagyd. ne menj el, de ne is játssz helyette.

a sírásra meg nem csak felkapással lehet reagálni, 9 hónapos nem hisztériázik, hanem kommunikál a sírással, de ez nem azt jelenti, hogy ölben kell tartani. bár lehet pillanatnyilag több energia ölbevétel nélkül megoldani a gondját, de hosszútávon kifizetődik :)

2016. ápr. 3. 17:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/12 anonim válasza:
19%

Nincs sok tapasztalatom az ilyen dolgok terén de szerintem csináld azt, hogy (ha van) tedd be a kiságyba és valahogyan érd el azt, hogy elaludjon. A művelet megkezdése előtt hívjatok magatokhoz egy bébiszittert aki bevállalja vele azt a bizonyos (max) napot, utána fodj a férjedet vagy külön külön (találjátok ki) és menjetek el egy kicsit sportolni pihenni barátokkal lenni valamit ami kikapcsol, mert habár tudom midenképpen mindenben a legjobbat kell a babának nyújtani de nem épülhettek le! elvégre életed végéig veled lesz, és még biztosan lesznek fárasztó napok hetek hónapok...

UI: Ez csak egy tipp + az interneten vagy ne feledd! 17/F (és nemtudom segít-e de engem érdekelne ha eltűnnél ;)

2016. ápr. 3. 18:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/12 anonim ***** válasza:
52%

Szia!


Nekem sincs még gyerekem, szóval lehet, hogy hülyeséget mondok. De én azzal próbálkoznék, hogy bevezetek valami rendszert. Azért gondolom valamennyit alszik a babád napközben is. Ha fölébredt, etesd meg (gondolom még szopik is), azután játsszatok, vele foglalkozz, aztán ha kifáradt, akkor alvás - ez alatt az idő alatt foglalkozhatsz magaddal, meg a háztartással. Ha ez a rendszer már jól megy, vagy akár már nagyon óvatosan közben is megpróbálnám az önálló játékra, nézelődésre rávenni. Talán így egy idő után jobban elfoglalja magát egyedül, vagy legalább a közvetlen figyelmed nem igényli, csinálhatsz a közelében maradva mást. Talán a rendszer abban is segíteni fog, hogy a kisbabád jobban biztonságban érezze magát - hiszen kiszámíthatóak a körülmények - és így kevésbé igényelje az állandó jelenléted.

2016. ápr. 3. 18:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/12 A kérdező kommentje:

Köszönöm a válaszokat, aranyosak vagytok!

Szerintem is a barátkozás, programozás lesz a megoldás. Kimozdulnék a férjemmel is, de nincs kire hagyni a gyereket, sitterhez még kicsinek gondolom, de talán később ennek is eljön az ideje. Az a baj, hogy elég pörgős munkahelyem volt, majdnem szülésig dolgoztam és talán ez is hiányzik, haszontalannak érzem magam.

Igaz lehet az is, hogy túl hamar felkapom ha sír, de egyszerűen nem találom a határt, nem érzem mikor kellene hagynom és mikor nem, olyan keservesen tud sírni egyből, nincs semmi bevezetés:)

Férjemmel is ingerült vagyok néha. Haza jön este nagy elánnal, meséli mi volt, milyen ügyfelek voltak, ki mit csinált, kikkel találkozott, milyen volt a napja, stb...engem meg olyan nem is tudom..irigység fog el és bunkó vagyok vele, ő meg szegény nem érti mi bajom.

Tetézi a bajt, hogy nincs itt senkim. Egy multinál dolgozom, elég jól tudtam magyarul és ide küldtek pár éve, aztán itt ragadtam.

De se családom, se barátaim nincsenek MO-n. Kialakultak felszínes kapcsolatok munkahelyen, de ezek nem olyanok, hogy összejárjunk. Voltak baba látogatóban, néha hívjuk egymást és ennyi. Ezért fordultam be talán ennyire. Mindegy, már az jól esett, hogy kipanaszkodhatom itt magam egy kicsit, köszönöm, hogy elolvastátok egyáltalán :-)

2016. ápr. 3. 18:22
 7/12 anonim ***** válasza:
17%
"megjavítani", "elrontott baba", jézusom, nekem az jött le elsőre, hogy valami régi porcelánbaba tört el... úgy beszélsz a gyerekedről, mint egy tárgyról...
2016. ápr. 3. 18:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/12 A kérdező kommentje:
Utolsó. Igen, igazad lehet, nem hangzik valami jól. Nem mindig sikerül magyarul úgy megfogalmazni dolgokat, hogy úgy jöjjön le, ahogy én azt a fejemben kigondoltam, bocsánat.
2016. ápr. 3. 18:59
 9/12 anonim ***** válasza:
100%

Kerdezo, az en babam is hasonlo, 9 honapos. Nyugodtan tedd ke mig elmesz wc- re, ha sir sir, azt a par percet kibirja. En ugy szoktam, hogy nyitva van a wc ajto, es kozben beszelek hozza.

Vagy csak tedd be a pihenoszekbe, es rajd az ajtoba, hogy lasson. De fontos, hogy mindig beszelj hozza, hallja a hangod, akkor tudja, hogy ott vagy. Szepen csokken majd a siras.

En is egyedul vagyok, kulfoldon, ugyhogy tudom milyen erzes.

2016. ápr. 3. 20:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/12 anonim ***** válasza:

Szia kérdező!


Még egy dolog eszembe jutott: a férjeddel tudsz beszélni erről? Van egyáltalán időtök egymásra? Fontos lenne, hogy tudja, hogy ha épp morcos vagy, az nem neki szól, hanem nagyon kifáraszt ez a helyzet, persze próbálod megoldani. Talán segíteni is tud közösséget keresni, ahova járhatsz.


A másik, amit írtál, hogy a munkád nagyon pörgős volt, és most haszontalannak érzed magad, nekem is nagyon ismerős :-) Minden határidő után átélem ezt a problémát. Már rutinos vagyok, mindig listát írok, hogy miket akarok csinálni, de így is van, hogy csak nézem a listát, és keresem rajta azt a teendőt, amit kellően hasznosnak érzek. Amiatt, hogy hetekig csak halaszthatatlan dolgokkal foglalkoztam, nehezen kapcsolok vissza, hogy most a közepesen életbevágókkal is lehet foglalkozni, ezért nehezen tudok koncentrálni. De azért abban bízom, hogy idővel megtanulom majd ezt a helyzetet kezelni.

2016. ápr. 3. 20:23
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!