Aki fiatalon lett anya, mennyiben változott az élete? Miért baj, hogy nem lettem "komoly felnőtt" 19 évesen?

Van egy 5 hónapos kislányom, most leszek majd 20 éves. De igazából olyan sokat nem változott az életem, mint amennyire ijesztgettek vele. Hogy pl. nem fogjuk kialudni magunkat, nem lesz időnk semmire, örülök majd annak is, ha wc-re eljutok... Kipihent vagyok, jut időm a vőlegényemre, magamra és a barátaimra, barátnőimre is a pici mellett, szóval tényleg élvezem az anyaságot.

Viszont anyukám beszólogat, mert szerinte nem vagyok eléggé komoly, néha megjegyzéseket tesz, hogy képtelen elhinni, hogy én 5 hónapja anyuka vagyok és hogyha így haladunk, a lányunk óvodás korára érettebben viselkedik majd, mint én. Pl. tegnap is náluk voltunk ebéden és közben a nevelőapukám medencézett a lányunkkal és az unokatesóimmal. Én nem akartam bemenni, mert aznap mostam hajat, de aztán csak ott kötöttem ki, viszont ruhástól... Anyukám bejött és azonnal kezdte, hogy "esküszik, kamaszkoromban jobban bírta ezt idegekkel, mint most".

Utána jött az, hogy miért akarok beöltözős Halloween bulira menni a lányunkkal.

Ma együtt ebédeltünk két barátnőmmel és az egyikőjük kiakadt a barátjára, hogy szerinte kamuzott arról, hogy hová megy és amikor sétáltunk a kocsihoz, pont elment előttünk. Én pedig viccből mondtam, hogy kövessük és nézzük meg, merre megy. De a lányok mondták, hogy úgysincs már több órájuk, szóval tényleg utána mehetnénk. Szóval nekiindultunk négyen, a kicsi úgyis elaludt még az étteremben. Közben hívott anyukám és kérdezte, hogy hol vagyunk, mit csinálunk, mert délután lemehetnénk hozzájuk, ha van kedvünk, de mondtam, hogy most pont "kémkedünk" és vezetek, szóval majd visszahívom, ha hazaértünk. Erre annyit mondott, hogy jobb, ha nem is tud többet, mert csak idegesítené magát rajta.

Néha tényleg úgy érzem, hogy ez a második gyerekkorom, de nem értem, hogy ez miért gond. Tudom, hogy anya ezeket nem bántásból mondja, meg amúgy nagyon jó a kapcsolatunk, de nem tudom, hogy egyszerűen mit várna el.

Hogy ne érezzük jól magunkat és csak üljek egy helyben azért, mert lett egy babám?