Miért van az, hogy elfogadom a mentális betegségeket, kivéve a szülés utáni depressziót?
Tényleg, tudom, hogy van depresszió, pánikbetegség, anorexia stb. Nem tekintem őket "divatbetegségnek" vagy ilyesmi.
De a szülés utáni depressziótól "szenvedőktől" undorodom. Itt nem arról a szülés utáni depresszióról beszélek, amikor az anya nem kötődik még a kisbabájához vagy hasonlók, mert ez majd kialakul.
De amikor a kisbaba bömböl a szomszéd szobában és anyuka tesped a kanapén, mert most ő szomorú, vagy amikor az újszülött babának a két év körüli "nagy" tesójával ordít/üti-vágja, mert most ő olyan feszült, és akkor még a kedves anyukát kell sajnálni, mert "mi minden játszódik le benne", hát én azon csak röhögni tudok. Nyugodtan lehet depis, de ez nem ad okot rá, hogy ne nevelje és lássa el normálisan a gyerekeit/gyerekét, mert ez az alap, ha már megszülni meg tudta. Ti ezt hogy látjátok?
válasza: válasza:Az nem szülés utáni depresszió, hogy anyuka tesped a kanapén, mert pihenni kell, ahogy az sem, hogy kiabál a másik gyerekkel. Ezt nem is kell elfogadni.
A szülés utáni depresszió ennél egy kicsit több. De úgyis biztos tudod, ha már így véleményt formalsz róla. Hiszen utána olvastál stb.
Mondom mindezt úgy, hogy én szerencsére nem voltam szülés utáni depressziós. De mivel a családomban előfordul(t) többféle mentális betegség is, ezért utánanéztem már előre, beszélgettünk a férjemmel a jelekről stb.
válasza:Szerintem azt se tudod, miről beszélsz. A szülés utáni depresszió egy nagyon komoly betegség, ha ne fogadod el, akkor sötét vagy, mint az éjszaka.
A kanapé előtt tespedés meg egyszerű lustaság, nem depresszió. Miért kevered ide?
válasza: válasza: válasza:Ez egy Segitseg, bajban vagyok adas, lattam en is parszor.
Igen, tenyleg a szules utani depressziorol szolt, ahol a no marha idegesito volt. De beteg volt.
Nekem van harom gyerekem, ilyenben nem volt reszem.
Viszont mikor elvesztettem a munkam... Mas bajat aterezni keveseknek sikerul.
válasza:Amennyiben valóban egy "Segítség, bajban vagyok" adást láttál talán túlzás tájékozottnak titulálni magad. A leírt viselkedés szülői hanyagság inkább mint depresszió.
10 hónapos a lányom, mindig elláttam, tényleg sosem hagytam sírni, nagyon boldog és kiegyensúlyozott. DE én is elkezdtem beleesni a depresszióba pár hónapja. A férjem rengetegen dolgozott és én jóformán egész nap egyedül voltam. Nem voltak céljai a napjaimnak csak úgy elteltek. Hosszan sorolhatnám hogy milyen érzés volt de nem ez a lényeg. Nem a gyerek elhanyagolását jelenti a szülés utáni depresszió hanem az életkedv hiányát inkább. A kötelezettségeimet ugyan úgy elláttam.
Nekem amúgy az segített, hogy kitűztem célnak rengeteg új receptet kipróbálását és minden nap főztem/sütöttem valami újat.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!