Egy kisgyereknek mikortól elengedhetetlen a saját külön szoba?

Semennyire, nyugodtan alhat meg a ti szobátokban 5-6 evesen is. Nappal úgyse a hálószobában játszotok egész nap.

Nem beszélve hogy a putriban nyolcan élnek egy szobában… És mégis felnőnek

Én addig laktam anyukámmal egy szobában, amíg felnőttként el nem költöztem.

Szükségem nekem is lett volna saját térre, de kibírtam, nem panaszkodom, semmi bajom nem lett tőle.

Én is akkor vennék nagyobbat, mikor aktuálissá válik az óvoda.

Az első egy évben szinte felesleges, utána már te fogod igényelni, hogy külön szobában legyen, mert addigra megtanul járni, és a szabadságérzet miatt a járókában sem hagyhatod üvöltés nélkül.

Neki nem lesz gond, nektek igen.

Én jelen esetben - nyilván nem rögtön, egy baba esetén ez még nem jelent problémát, de ovis kor felett már zavaró lehet -, ha nem lesz "időben" nagyobb lakás, lemondanék a nappali kényelméről. A fél szobát megkapná a gyerek, a nappalit pedig átalakítanám úgy, hogy hálóként is használható legyen.

De persze ezt hosszabb távra mondom, kisbaba esetén még nem gond. :)

Mi is hasonló cipőben járunk mint ti, azzal a különbséggel, hogy nekunk majdnem 5ev van meg a hitelbol.

Mi a kisebb (halo) szobát alakitottuk at "babas" szobává. A nappalinkba vettünk egy kinyitható nagy kanapét, hogy szukeseg eseten el lehessen vonulni es ennyi.

Mi is így oldottuk meg mint utolsó, hogy nappaliba kihúzható kanapé van ( rajta dormeo fedőmatrac így kényelmes is), a kisszoba meg a gyerekszoba.

Ha lesz második költözünk, de ha nem lenne lehetőség akkor el lenne a 2 gyerek a kisszobába.