Férfiak! Gyerekvállalás 50. évesen, vagy a fölött? Ki mit gondol erről? Az egyik 50. éves haverom és 38. éves barátnője, élettársa gondolkodnak ezen.

A főnököm 58 évesen lett újra apa az új feleségétől, már vannak felnőtt gyerekei, unokái is.

Hát szerintem finoman szólva is gáz, hogy a legkisebb érettségiére már bottal megy, ha megéri egyáltalán... Persze ezzel ő is tisztában van, azzal nyugtatja magát, hogy anyagilag maximálisan gondoskodik róla. Na de elég ennyi?!

Ja és az anyuka sem fiatal, hiába fiatalos, közel 45 volt, mikor született a pici.

Férjem apja ötveneskénr lecserélte a vele egykorú feleségét egy kis harmincéves kolléganőjére. Persze az új asszony rögtön gyereket akart, nem jött össze, lassú és kevés sperma, kezelések, vitaminok, mittudomén... igyekeztem nem figyelni, mikor a “mostohaanyósom” a férje spermájáról beszélt nekem. Szóval a lényeg, a sok hókuszpókusznak meg is lett az eredménye, ikrekkel lett terhes a nő. A csajok most négyévesek, az apósom meg elkezdett visszajárni a volt feleségéhez, onnan ugyanis elköltözött az utolsó (felnőtt) gyerek is, és ott nyugalom van. Konkrétan az exhez menekül vissza az otthoni nyüzsi és gyerekzsivaj elől. És eközben hullik a haja, mert a(z új) feleség már pedzegeti, hogy lassan neki kellene állni a kistesónak, mert ő nem akar visszamenni dolgozni, majd csak a harmadik gyerek oviba indulása után.

Megvan az egész díszes társaságról a véleményem, és ez nem is olyan tipikus eset, de én csak őket ismerem, ahol ötvenes apuka van.

A férjem 51 éves volt, amikor a fiúnk született, én 33. Az ő egyik munkatársa is valahogy 50 év körül ismerte meg az igazit, és lett tőle 2 gyereke, a 2. gyereket 58 évesen vállalta be. Még mindig él, egészséges és együtt vannak. A felesége 20 évvel fiatalabb nála.

Amúgy még mindig jobb egy idősebb férfivel családot alakítani, ha szeret és gyereket is szeretne, mint egy fiatallal, aki legalább 40 éves koráig nem akar még komoly kapcsolatot sem, és utána sem biztos, mert mindig van vmi fontosabb. Mert a mai férfiak vagy nagyon fiatalon lesznek apák és a 90%-uk megbánja mert rájön, hogy lett volna ideje, a másik fele meg nem akar megállapodni még 35 évesen sem, ső utána sem. Én sem találtam, és azt láttam, hogy a környezetemben (ismerősök, barátok, munkahely, lakóhely stb.) a fiatal férfiak menekülnek a gyerekvállalástól.

Hát, akkor marad az idősebb korosztály, akik sokszor sokkal jobban vigyáznak magukra és jobban néznek ki, mint a fiatalabbak.

Én egy hasonló pár gyermekeként tudok nyilatkozni. Édesapám 54 éves volt mikor megismerkedett az akkor 28 éves édesanyámmal. Apa akkor már elvált, az elöző házasságából öt gyermeke van. Amikor születtem apa 56, anya 30 éves volt. A nagy tesóim 36, 34, 30, 29 és 26 évesek voltak akkor. Apámnak a születésemkor volt már 10 unokája.

Most vagyok 20 éves. Apukám 6 éve, 70 éves korában halt meg. Sokszor nem volt egyszerű hogy a tesóimat a szüleimnek, az apámat a nagyapámnak hitték. Az sem volt jó amikor apa nem tudott úgy játszani velem ahogy szerettem volna.