Kisbaba egy haldokló, rossz kapcsolatba? Megéri bevállalni?

"Olyan, mintha csak azért akarna hirtelen gyereket, hogy legyen valami, ami lefoglal és hozzáköt"

Olyan mintha te azért akarnál gyereket az utóbbi időben, hogy legyen aki feltétel nélkül szeret, aki "érted él".

Szerintem ne vállaljatok gyereket. Nem akartok gyereket, csak egy eszközt a kapcsolatotokba, kinek ezért, kinek azért lenne jó...

NEM!

Ő nem akarja, csak fél, hogy egyedül marad. Fiatal vagy, ha most ebből kilépsz, összeszeded magad akkor van esélyed olyanra, akivel harmonikus kapcsolatba tudsz gyereket vállalni

NEEM

Egy teljesen egészséges jól működő kapcsolatot és megvisel az a változás, ami egy gyerekkel jár

Teljesen öngyilkosság vállalni egy alapból nem működő kapcsolatra

“úgy érzem, ha itt maradok, megfulladok. Hiszen folyamatosan dolgozik, nem avat be a dolgaiba, nem járunk együtt sehová. Egész nyáron nélküle mentem mindenhová, a barátnőimmel, anyukámmal voltam nyaralni. Sosincs rám ideje, mindig vagy elfoglalt, vagy fáradt.”

És ezek után tegnap megemlíti, hogy “inkább” rádhagyja a babázást. szüljél magadnak, ő beleegyezik, csak maradj vele/nyugton a seggeden... és te komolyan kiírsz kérdést, hogy megéri-e?

Szerinted megéri egy gyereket nem akaró férfira ráerőltetni? Szerinted kelleni fogtok neki, ha már most is csak akkor vesz komolyan, ha válással fenyegetőzöl? Szerinted ettől rendbejön bármi? Szerinted ha most nem figyel rád, akkor majd a síró gyerek felett beszélgetni fog veled? Szerinted ha most fulladozol mellette és mennél, akkor mit fogsz érezni, ha terhesen ugyanúgy nem fog törődni veled, de akkor már a válás sem lesz opció, nagy hassal nehezebb egyedül maradni... Ne nekem válaszolj ezekre a kérdésekre, hanem magadnak, de őszintén ám.