Mit csináljak, ha úgy érzem nem szeret és nem tudok jó anyukája lenni?

Az én fiam is ilyen volt ennyi idős korában. Aztan nem sokkal később teljesen leszokott az egyedül ellevésről. 4 éves lesz, az óvodában elvan egyedül, itthon szinte soha.

Szerintem veletek se lesz ez mindi így, használd ki:)

Ne aggódj, egy 7,5 hónapos még senkit nem "szeret" a szó klasszikus értelmében. Ő még az ősbizalom időszakában van, tudja, hogy kell neki cici vagy kaja, melegség és bőrkontaktus, illetve új, a számára ismeretlen ingerek. Tudja, kitől mit kap meg, ezek még ösztönök.

Amiatt meg ne aggódjatok, hogy mással is jól vannak. Az én fiam így született, őrületes bizalma van a világ felé, mosolygós, integetős... 2 hónaposan az unokatesóm felesége kezében nézelődött, akinek már akkor két gyereke volt, és ájuldozott, hogy ez egy csoda. Az ő gyerekei babaként ordítottak, ha kikerültek a kezéből. Bevallom, nekem sosem volt anyaként se olyan igényem, hogy a gyerekem csak nálam nyugodjon meg, tudatosan törekedtünk rá, hogy a férjem és a nagyszülők is teljes értékű partnerei legyenek. Mert ha csak te vagy jó, az most hízelgő, de jövőre még idegkimerülés is lehet... Illetve a gyereknek, ha saját indíttatása van rá, nagyon jó, ha több közeli mintát kap.

Take it easy, anyának lenni nem mindig jelent 24 órázást, ne azt kívánd, ami nincs, hanem élvezd, ami van. Még csak 7,5 hónapos, a dackorszakban egyezerre fog szeretni és utálni téged, arra gyúrj inkább, mint hogy ezen a kis szabadságodon tipródj. :)