Beteg gyerekkel látogatás, hogy is van ez?

Egy meghívásunkra sógornőm betegen hozta a gyerekeit (látható brutál orrfolyás stb). MÉG CSAK NEM IS SZÓLT ELŐRE, nemhogy megkérdezte volna jöhet-e! A gyerekünk elkapta és 2-3 hétig benne voltunk rendesen a betegségben.

Mikor mondtuk, hogy legalább szóljon, sógornőm és anyósom váltakozva estek nekünk.

Azóta elcsendesült a helyzet, viszont az alakult ki, hogy akármilyen családi eseményről legyen szó és sógornőm egyik gyereke beteg, akkor küld egy sms-t, hogy "egyébként beteg a gyerek, ennek ellenére visszük...".

Konkrétan a karácsonyi családi összejövetelre nem vittük a gyerekünket, hanem ő jött a beteg gyerekeivel. Valahogy ez lett a természetes, hogy ő jön ha beteg ha nem a gyerek, mi pedig "kényeskedhetünk" azzal hogy nem visszük oda a gyerekünket.

De akárhányszor ez van, mindig belegodolunk, hogy most akarjuk-e "direkt" megbetegíteni a gyerekünket, lázmérőzni, éjjel 5-ször kelni...és inkább nem visszük.

Nagyon rosszul esik ez, egyébként is anyósom láthatóan az azoldali unokákat preferálja, sokkal többet segít nekik míg nálunk aránytalanul mi segítünk neki többet (hosszú történet).

Sógornőmmel olyan semmilyen a viszonyunk, kicsit harpagon és ajándékok terén mindig drága ajándékokat kér a gyerekeinek míg visszonzásul valami apróságot kap a mi gyerekünk, találkozások terén hát pár havonta találkozunk.

Épp most gondolkozom, hogy kicsit gyakrabban kellene áthívni hozzánk (én a hátam közepére kívánom őket, de a férjemnem kiányzik a "normális testvéri kapcsolat" meg a gyerekünk odavan az unokatesókért).

Másrészről meg mikor belegondolok ezekbe a bicskanyitogató sms-ekbe (nem megkérdezi mi legyen hanem simán közli, hogy ő jön mi meg csináljunk amit akarunk)...hát azon gondolkodom akkor ezentúl nem visszük a gyereket de minimum én sem megyek, esetleg a férjem sem.

Csak hát mégis a jó családi viszony...meg ne mi borítsuk a bilit stb.

Vagy vinnünk kéne és tényleg mi neveljük ennyire burokban a gyereket?

Mi a véleményetek?