1,5 evesen be kell adnom a kisfiamat bolcsibe, mert dolgoznom kell. Nem korai ez meg? Megszakad a szivem, ha erre gondolok.

Az én kisfiam is 2 éves kora előtt ment bölcsibe (1,5 és 2 éves kora között félúton).

Ha vissza kell menned dolgozni, mert pl. kell a pénz vagy nem vár rád a munkáltatód és jó állásod van stb. akkor legyél erős. A családért, a kicsiért hozod meg ezt a döntést és a kényszer nagy úr. A sírással magadon sem segítesz, de a kicsinek is megnehezíted az elválást.

Tényleg sokat számít szerintem az, hogy milyen "felfogással" indulsz neki. A pénz nagy úr, ha menni kell, akkor legalább igyekezz a jó oldalát megtalálni. A beszoktatásnál ha a kisfiad azt érzi rajtad, hogy minden egyes reggel "megszakad a szíved", akkor bizony nehéz lesz neki az elválás és épp te leszel az, aki ezt megnehezíti számára.

Ha viszont azt látja rajta, hogy szereted őt, de ki tudtok alakítani egy reggeliu rutint, mindig ugyanabban az időben mész érte stb. akkor könnyebb lehet talán.

Olyan bölcsődét válassz, ahol vannak ilyen korúak is többen, ahol lehetséges a több hetes beszoktatás is (hiszen nem tudhatod előre, hogy a kisfiad könnyebben vagy kicsit nehezebben fogja fogadni a változást), ahol törekszenek a fokozatosságra.

Érdemes a beszoktatást előbb kezdeni, mint az "éles" munkavégzés. Én egy hónappal előtte kezdtem, így volt idő mindkettőnknek megszokni az új élethelyzetet.

Igen, nekem is- hihetetlen, de kettőnk közül valószínűleg én voltam az, akinek nehezebben ment, de nagyon igyekezni kell ezt nem mutatni a kicsi felé.

Sokat tudsz tenni azzal is pl. ha gyakran sétáltok a bölcsi felé és mesélsz róla, ha bementek vele is szétnézni, ha otthon is mondogatod, hogy mehet gyerekek közé játszani, ha viszed vele a kedvenc állatkáját, ágyneműjét, játékát, cumiját, pohárkáját stb.- olyan dolgokat, amikhez kötődik. Ha még nincs ilyen, akkor mindenképpen nevezz ki egy alvós állatkát, amit addig meg tud szokni és hurcolhat magával. Jó ötlet lehet egy kis plüss állatkás hátizsák, benne a kincsekkel, nekünk ez is bevált.

Nem tudom, hogy most mennyire szoktatok kimozdulni, más gyerekekkel találkozni, társaságba járni és ott hogy viselkedik a kisfiad.

Esetleg a hátralévő közösen töltött időben érdemes próbálkozni azzal, hogy pl. együtt mentek játszóházba és látótávolságban, de hagyod egyedül játszani. Vagy ha van kis barátja, akkor azzal együtt menni és te igyekezz a háttérben maradni egyre többet.

Egyébként nem, nem viseli meg, ha nem látja rajtad, hogy ezt te szörnyűségnek éled meg.

Természetes, hogy van sírás- nálunk is volt- de ahogy bemegy a csoportba, máris sok az érdekesség és a sírás csak anyának szól.

Fontos még a napirend kialakítása. Érdeklődj a bölcsiben, hogy ott mikor vannak az étkezések, alvások és lassan kezd az ottoni rendet is úgy alakítani, hogy ahhoz hasonlítson. Pl. ott általában 1/2 12-12 között szokott lenni ebéd és aztán van alvás- ha otthon ez későbbre esik, akkor minden nap 10 perccel hozd előrébb- ilyesmire gondoltam. Ugyanígy a reggeli felkelést is- ne érje szegényt váratlan meglepetésként a korai kelés, mert neked menned kell dolgozni- szokjatok hozzá a reggel 7hez- így hidd el, hogy a korábbi tízórai és ebéd is menni fog.

A gyerektársaságtól sokkal gyorsabban lefáradnak a kicsik- otthon ez nem mindig jön össze- ilyen hidegben is legyetek sokat levegőn, mozogjatok, sétáljatok.

Ugye a pici már tud önállóan menni? Ez nagyon fontos lenne neki, ennek hiányában én azért kétszer is meggondolnám a bölcsikezdést.

Az jutott még eszembe, hogy azért arra is gondolhatsz, hogy tőlünk nyugatabbra általános, hogy nincsenek otthon a kicsik 3 éves korukig- mégis a többség ott is normális felnőtté válik :)

Azt vettem még észre az ovis kisfiamnál, hogy a bölicsiért cserébe viszont az ovis beszoktatás pikk-pakk ment, más kicsivel meg ott sírt az az anyuka, ako p. 4 év után nem akart leválni a gyerekéről.

Az első időkben sokat segített neki az ovis szocializációban, a barátkozásokban az is, hogy már tudta az "intézményi rendet", pl. hogy jele van, hogy napos van stb. Ez is nagy segítség lehet később.

Ha van lehetőséged kezdetben fél napos vagy 6 órás stb. elhelyezésre, akkor az is sokat jelent- az első 2-3 hónapban biztosan nem hagynám este 5ig ott, hanem igyekeznék a délutáni alvás, uzsonna után elhozni vagy ha ezt apuka, nagyszülő, testvér tudja megtenni, az is nagyon jó.

Szép napot és sok sikert- hidd el, pár hónap múlva már megugorjátok ezt az akadályt is.