Mit lehet ezzel a helyzettel kezdeni?
A gyereket a férjem hozza-viszi a bölcsődéből, mert egyrészt útba esik neki, másrészt én életveszélyesen vezetek, míg ő profi sofőr.
Nemrég baleset érte a gyereket a bölcsődében, hívtak, hogy menjek be a kórházba, már elindult vele a gondozónő. Ott találkoztunk. A gyerek sírt. Amin nem csodálkozom, mert fájt a sérülése, rohadt álmos volt, valamint szomjas és éhes. Utána, amikor kapott enni és inni, rögtön kisimult.
Akkor a gondozónő velem barátságosan viselkedett, kifejezett rákérdezésemre mondta, hogy nyugodtan vigyük másnap bölcsődébe.
Másnap reggel a társa rosszalló megjegyzéseket tett a férjemnek, hogy miért vitte be a gyereket. Ő értetlenkedve mondta, hogy előző nap a másik gondozó javasolta, azért. Délután már attól a gondozótól vette át a gyereket (akire jó sokáig várt, mert utána érkező anyukákkal fecsegtek állítólag), aki pedig azt mondta, hogy a gyerek azért kezdett sírni a kórházban, mert én megérkeztem (??). Ha nem mentem volna, akkor vissza is tudták volna délutánra vinni a bölcsődébe.
Itt ugye több ellentmondás is van. A kórházba azért mentem, mert ők hívtak, hogy menjek (meg ki ne menne ilyenkor?). A gyerek azért ment másnap, mert szintén ők javasolták.
A férjem mindezt nagyon feldúltan mesélte. Holnap együtt megyünk a gyerekért, mindenképpen beszélni akarok a gondozókkal, de nem tudom, hogy honnan fogjam meg a dolgot. Sőt, nem is értem a szituációt.
Rájuk támadni nem akarok, mert abból senki nem jönne ki jól. De elejét szeretném venni, hogy később ilyen helyzet álljon elő.
válasza: válasza:Szerintem lelki támasznak kellettem, mert ellátni az orvos tudta, de szétnyílt a szája és eléggé ki volt borulva. Így indokolt volt, hogy szóljanak. De ez intézményi protokoll is, kezdés előtti szülőin a vezető erre is kitért (traumás sérülés esetén elindulnak a kórházba, a szülőt értesítik és max. egy órája van odaérni, nyílt seb esetén a bölcsőde saját hatáskörben nem dönthet a gyerek állapotáról, csak orvos).
A férjem teóriája az, hogy számukra nem illek bele a képbe, mert nem én hozom-viszem a gyereket és nem ősanyás típus vagyok - báááár, ez utóbbinál talán van némi részrehajlás a férjem részéről, ezt nem gondolnám valós oknak.
Mivel a beszélgetésnél nem voltam jelen, csak a férjem tolmácsolásában hallottam, nem tudom, hogy esetleg ő mennyit torzított, mert úgy érezte, hogy engem támadnak és védeni akart. Ezért se szeretnék ajtóstól rontani a házba, hanem mindenképpen valami nagyon békés és finom módszert keresek.
Személyesen velem soha nem voltak ellenségesek. Arra pedig figyeltem, hogy minden találkozásnál beszéltessem őket és ahol esélyem adódott, ott dicséretet is elejtsek.
Állítólag úgy hangzott el, hogy a gyerek engem meglátva kezdett el sírni a kórházban. Ez nem igaz, mert előbb hallottam a sírást, mint ahogy látótávolságba kerültünk volna.
A férjemnek ezen durranhatott el az agya, mert ezzel azt sugallták, hogy a gyerek a jelenlétemben nem érzi biztonságban magát.
válasza:gondozónő vagyok, napi szinten volt olyan, hogy egy gyerek elsírta magát mikor az anyukája megjött. ebben semmi rossz nincs és biztos vagyok benne, hogy nálatok se úgy gondolták ezt, esetleg mivel a férjednek ez nem hétköznapi dolog, ő láthatott bele valami rosszat :) de a gyerekek képesek örömükben sírni, ami egy ilyen szituban ami veletek történt, teljesen helyénvaló lett volna :)
nekem amit leírtál abból nem az jön le, hogy téged szídnak vagy baj van, hanem egyik gondozónő ilyen, a másik olyan. én személy szerint lefordulok a székről mikor beállítanak egy friss komoly sebbel a gyerekkel, frissel varrott arccal. szerintem semmi keresnivalója ilyenkor a gyereknek a bölcsiben, nem tudom megakadályozni, hogy mondjuk az udvaron elessen, meg kell értenie a szülőknek, hogy nekem 6 gyerekre kell egyszerre figyelnem, míg egyikkel bemegyek pisilni, addig a kolléganőm marad az ő 6 és az én 5 gyerekemmel, egy friss varrattal ha elesik a gyerek akkor abból tényleg baj lehet, ráadásul én börtönbe kerülhetik. szerintem nálatok is ilyen felfogású lehet a másik gondozónő.
a kolléganőm meg tök laza, ő beveszi azt a gyereket ui akinek előző nap mondjuk összevarrták a száját.
szóval azt gondolom, hogy nálatok is csak ilyenről lehet szó.
mondjuk azt azért túlzásnak érzem, hogy "javasolták", hogy vidd be, maximum azt tudom elképzelni, hogy kedvesen felajánlották, hogy ha jól van, akkor vigyed
A bevivés kérdése így zajlott, miután kiléptünk a kórházból:
- Tessék mondani, ilyenkor hogy szokás? Mennyi ideig tartsuk otthon?
- Nem kell otthontartani, ha Önt most nem látta volna, vissza is tudnám vinni. Holnap reggel nyugodtan jöhet, csak akkor telefonáljanak, ha valamiért mégsem jönne. Mi várni fogjuk!
(Egyébként nem varrták, csak lefertőtlenítették a sebet. Tud enni, nem fáj, csak duzzadt az ajka.)
válasza:Ragozom tovább. Ma bementem, elnézést kértem, ha félreértettem valamit, mondtam, hogy rosszul érzem magam amiatt, hogy hátha kellemetlenséget okoztam.
Erre a gondozónő teljesen az ellenkezőjét állította annak, mint amit valójában mondott.
Számon kért, hogy miért mentem be a kórházba (mert ők hívtak) és miért vittük be másnap a gyereket (mert ő maga mondta, hogy vigyük).
Hogy finoman fogalmazzak, el vagyok képedve.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!