Hogyan tudnék ezen túl lépni a gyerekek miatt? Hogyan tudnék újra jó kedvű lenni és nem ezen agyalni?
A férjemmel anyósomék szomszédságában élünk már 4.éve. Először örültem még hogy külön de mégis közel lesznek mert aranyosak voltak akkor még. De mióta beköltöztem a férjem házába megromlott a viszony. Engem nem fogadtak be, amint látszott komolyan gondoljuk. Azt hitték majd szétmegyünk. Az esküvőt is tönkre tették, mert az is kb csak róluk szólt volna ha hagyjuk. A gyerekeket sem fogadták örömmel amit vállalatunk. Mindig mindent meg akarnak mondani, ha nem úgy teszünk valamit ahogy ők szokták, nem jó, duzzogás megy. Rám személy szerint a hátam mögött folyamatosan megjegyzéseket tesznek, kritizálnak (csak sajnos vissza jut a fülembe). A férjemmel a kapcsolatot is próbálták fúrni, meg a gyereknevelést is folyton oktatnák, mert szerintük azt sem tudom. (másként nevelem a srácokat mint anyósom 30 éve)
Mióta megtudták, hogy elköltözünk még rosszabb, a páromat érzelmileg zsarolják, engem okolnak mindenért.
Eddig próbáltam tűrni a gyerekek miatt. A lányom 3,a kicsi fél éves és látják rajtam hogy néha teljesen ennek hatása alatt vagyok. Elkap a sírógörcs, hogy senki se szeret a családban, hogy bántanak. Kattogok ha már családi összejövetel van hogy megint mivel csesztetnek majd. (kihagyni nem lehet mert abból még nagyobb botrány lenne) és nem akarok haragot én szeretnék jó viszonyt de ők ilyenek kb mindenkivel. Igazi barátjuk sincs, csak olyan akinél szemébe segget nyalnak, háta mögött kibeszélik. Többször beszéltem már velük sajnos nem megoldás. Mert tagadnak mindent és még rám mutogatnak hogy mit veszek mindent a lelkemre stb. Férjemmel is nehéz erről beszélni, pedig szoktunk sokszor de mivel a szüleiről van szó nem egyszerű. Őt is támadják már, ő is látja, tudja mi megy, szól is nekik, ezért is megyünk el. De vannak napok amikor úgy érzem nem bírom. Tönkre teszik azt az időt, amit a gyerekekkel itthon vagyok.
Hogyan tudnám ezt magamban leküzdeni, vagy nem figyelni rá? Vagy hogy ne lássák rajtam? A gyerekek szerintetek érzik?
Köszönöm szépen a segítséget.
válasza: válasza:Az ilyen sztoriknál izgi meghallgatni a másik felet is 🙂
Ne törődj velük. Elkoltoztok. Kész. Jobb lesz minden mindenkinek.
válasza:1-es 👍
Kérdező! Pontosan így tettünk mi is.
Csak nálatok lehet a férjed szeretné velük tartani a kapcsolatot, amiből köztetek lenne vita.
válasza:Én mondjuk azt nem értem minek foglalkozol velük. Merthogy saját hülye rokonra ráparancsol anyád, hogy azért csak látogasd meg, az még valami... Bár az se muszáj.
De más hülye rokona. Hát én aztán nem mennék. Majd károg rajta, ha nincs jobb dolga.
De valszeg sáros vagy valamiben. Öcsémnek egy full bolond nője van, én burkoltan megjegyeztem neki egyszer, hogy nem kifejezetten értem a választást, mivel minden létező dologban homlokegyenest mást akarnak, és ennek függvényében nem értem, hogy mégis miért vannak együtt. Ezt elmondta neki, azóta visitva hisztizik, ha meglát, hogy én szándékosan közéjük akarok állni. Miközben a csaj házasságot, nagy bulit és sok gyereket akar vidéken, öcsém pedig stúdió lakásra gyűjt, nem akar se feleséget se gyereket és külföldre akar menni egy időre dolgozni. Mikor megkérdeztem, hogy őket ez nem zavarja, az volt a válasz, hogy a szerelem mindent legyőz.
Hát jó. Remélem egyszer legyőzi a hülyeséget is. :D
válasza: válasza:Sehogy, el kell engedni és a saját családdal meg barátokkal kell foglalkozni. Olyan nincs, hogy valakit mindenki szeret.
4: hát igen, jó példa erre sógorom felesége, aki mindenkinek sírt-rítt hogy milyen szemetek vagyunk, mert kiutáltuk. Csak azt nem említi, hogy a saját családjával is rosszban van évtizedek óta, no meg a korábbi barátai egy jó részével sincs már beszélő viszonyban. Azt pláne nem részletezi, hogy valójában miért ("ő nem tudja, nincs rá okunk")... Mindenki hülye csak ő helikopter.
Köszi a válaszokat.
Persze én szívesen meghallgatnam őszintén mi a bajuk velem. Mert amiket vissza hallottam hogy mi az, ami miatt "utálnak" az vicc kategória.
-nem segítek nekik abban amiben az otthon lakó sógornőm (a gyerekek előtt megtettem, de két picivel pl egy fél napos baracklekvár főzésre nem megyünk át. Én is ha ilyet találok ki megoldom, persze amiben tudok segítek ha vmi kell a boltból gyógyszertárban.
-nem fogadom meg a nevelési tanácsokat (a férjem mindig is negatív véleménnyel volt róluk, őt sokat verték gyerekként, mert nevelni nem tudták) de nem akar örök haragot hisz a szülei, meg még közel lakunk)
-lenézem őket (ezt igazán fordítva érzem én) erre kíváncsi lennék tényleg hogy miben nyilvánul meg.
-nem vagyok kedves velük (ezt az egyet elismerem ez tény, mióta csak bántanak miért lennék az, elviselem őket, nem vagyok bunkó.
-baj hogy mi meg fogalmazzunk a gyerekek terén mit szeretnénk (napirend, szófogadás, élmények, érezze hogy szeretjük) na ők homlok egyenest mást gondolnak. Meg akartak győzni 5 hónap után hogy ne szoptassak mert már minek!, meg hogy anyósom tudja mit ehet a gyerek,én ne kövessek ajánlásokat, meg hogy minek a napirend este 10kor is jó ágyba tenni fürdés nélkül mit számít. Ők úgy állnak ehhez a gyerekneveléshez hogy majd felnőnek. Csak addig szereti a srácokat míg ők olyanok mint ami neki megfelelő.
Mikor megszületett a második anyósom minden este kitalált vmit hogy a férjem ne tudjon jönni időben haza. 3-4 nap után a férjem mondta neki h hagyja abba mert ő jön haza és segít nekem. (polcszerelés, nagybevásárlás,)
Plusz ezt kifelejtettem. Nincs magánéletünk(ha valaki jön hozzánk barátok, /mert nekünk vannak/ők hívás nélkül is jönnek, fordított esetben mi nem megyünk mert ez tapitatlan dolog). És ami legjobban mutatja milyenek.. minden családban vannak olyanok akikkel jóban vagy rosszban van az ember de ők vicc. Anyósom tesóját imádja, a bátyjukat utálják. (egy tanult ember aki nem itt él és csak nagy családi eseményekre jön haza) pl örökségből is mondta a férjem hogy kizárták.
Anyós tesójáékkal dettó ez van egyik gyerek mindent kapott másikat folyton bántják. Vajon miért? A férjem esetében is ez van sógornőm az isten, a férjem meg van.
Barátjuk nincs, csak akikkel érdek barátok.
Én komolyan szeretném tudni mi miatt nem vagyok megfelelő, csak mikor anno leültünk erről beszélni nem tudtak mit mondani. Csak hebegtek habogtak.
A baj az hogy nem vagyok egy buta liba akit anyós irányíthat, mert ő nagyon szeret parancsolni, okoskodni.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!