Nagymama folyamatosan adja a gyereknek a kérésem ellenére?

Ezt megmondanám neki így, aztán pár hétig nem hagynám őket kettesben.

Amellett megmondhatod neki, hogy egy ekkora gyerek ha kéri sem kap, pont.

Kérne ő pónit meg nutellás gumicukrot ebédre is, de nem kap azt sem.

Vagy találkozzanak nálatok, ahol még nem lesz kristálycukor.

1-essel egyetértek.

Amúgy milyen gyakran van anyukádnál a kisgyerek? Ha mondjuk havi egy nap, akkor nem is érdemes törődni vele. Sem a fogait, sem a súlyát nem befolyásolja érdemben.

Meg kell mondani, hogy ha nem hajlando leszokni errol, akkor nem fogjatok nala tobbet ott hagyni a gyereket, ennyi.

De amugy a gyerekkel is el lehet beszelgetni, ennyi idosen mar meglepoen fogekonyak tudnak lenni... ha elmagyarazod neki, hogy nem szabad cukrot enni, es miert nem, akkor nem fogja kerni a mamatol.

Érdekes pont barátnőm mesélte nekem is, hogy náluk anyósa ad cukrot a 4 évesnek... Nem értem honnan jön ez nekik?

Határozottan mond meg neki, hogy nem

Nálunk anyukám meg a süti csoki stb mánia van. Még engem gúnyolt, hogy az 1 évesnek nem adtam. Most már 3 éves de ez a mánia nála

Ha értelmes, felfogja a mondat jelentését: "Ha mégegyszer cukrot adsz neki, nem hozom ide többé."

Aztán már csak be kell tartania, mindkét félnek, amit ígért.

Most egyszer belenyal, vagy kanalazza?

Nem mindegy szerintem, hogy mennyit eszik. De ha durván sokat, akkor ne hagyd ott.

Mondjuk hozzátartozik hogy kiskoromban kikanalaztam kb fél kiló cukrot a limonádém aljáról, kristalycukorba mártott fél citromot nyalogattam, még a reszelt almán is kapott vagy fél kilónyit, aztán itt vagyok, fogaim vannak, cukrom rendben.

Nálunk is a Mama "adta" ezeket a cuccokat.

Másrészről ha az anya azt mondja nem, akkor nem.

Harmadrészt szerintem kb 5 éves korom óta eszembe se jutna ilyeneket enni, felnőttként meg pláne.