Mit gondoltok, normális az , hogy a 18 éves lányom olyan kijelentéseket tesz, hogy utálja a gyerekeket?

Legtöbb ember kinövi. Én óvodás korom óta mondogattam, hogy nem akarok férjhez menni se gyereket szülni. Volt olyan óvodai fényképezés ahol menyasszonynak öltöztették a kislányokat, képzelheted rólam milyen kép készült, egyik nagyszülő se tette ki a vitrinbe 😁😂 Az egész nővé válást nehezen éltem meg, azt hogy elkezdtek nőni a melleim, a menstruáció... én is mondtam durva dolgokat, amin anyu csak forgatta a szemét. 🤦🏻‍♀️ Az elköttetés volt a minimum.

Most vagyok 32, tavaly férjhez mentem és most várom az első babánkat. Reményeim szerint lesz majd kistesó is. ☺️

Semmit nem kell tenned! Az ő dolga hogy mit utál és mit nem!

Rengetegen utálják a gyerekeket, a közeli körömben 5 olyan nő van aki semmiképpen nem akar (34-39 évesek), közülük 1 ad hangot az utálatának. Nem kell mindenkinek, nem való mindenkinek!

Ezt, hogy ha valaki nem olyan, mint az elvárt normálatlanná titulálni meg sürgősen be kéne fejezni!

Mindenki utál valamit!

18évesen én is ezt vallottam. Nekem az életbe nem lesz gyerekem. Nincs nekem erőm, idegzetem, türelmem hozzájuk.

24voltam mikor férjemmel összekerültünk, akkor is ezt vallottam. Aztán 26lettem, valami beindult, gyereket akartam.

Bele is vágtunk, 2éves a fiam, és félidős terhes vagyok a másodikkal.

Egyébként az, hogy valakinek legyenek később gyerekei és hogy másokét utána sem kedveli a saját jelleméből adódóan, ott azért van egy lényeges különbség. Nem csak valami elborult ember nem kedvelheti őket. Valaki szimplán introvertált és a gyerekzsivajért nincs oda, valaki pedig szimplán azért nem közeledik hozzájuk, mert nem érzi elég meleg természetűnek magát hozzájuk.

Egyébként pedig legyünk őszinték önmagunkkal; mennyi elvet követünk most, felnőttként is, amit 16/18 évesen gyerekfejjel eldöntöttünk? :D Legalábbis én már 19/20 évesen is volt, hogy marhaságnak gondoltam egy évvel korábbi kijelentéseimet, vagy szimplán megcáfolta az élet.🤷‍♀️ Szerintem ha a következő 18 évében is kitart emellett, akkor van helye a gyanakodásnak. (Bár még 40 évesen is meggondolhatja magát, ugye.) Még jó, hogy nem azon irányelvek alapján éljük az életünket 30 évvel később is, amit tojáshéjjal a fenekünkön, az iskolapadban és viszonylagos biztonsági burokban kiokoskodtunk.

Jaj, ezt mondta a húgom is! Hogy neki SOSE lesz gyereke! Neki nem kell! Ő nem fog szülni!

3 gyereke van, imádja őket :)

Nem kamasz, normális, nincs semmi baja.

Nem kötelező mindenkinek gyereket vállalni.

Szóval meggyógyítanod sem kell.

El kell fogadni és támogatni a döntésében, kap éppen eleget idegenektől emiatt, nem kell, hogy a közvetlen családja is nyomassza