Mivel büntetnétek azt, aki passzívan részt vett egy osztálytársa megalázásában, megverésében?

Meg vagyok döbbenve néhány válaszon. Komolyan azt hiszik itt páran, hogy elveszik a gyerek telefonját egy hétre, és ettől majd varázsütésre ő lesz a fény az éjszakában, aki a testével védi meg a bántalmazottat?

Elbeszélgetni mindenképp fontos, de sajnos nem minden esetben van azonnali hatása. Valódi hatást a pedagógus tudna elérni, mert ő van ott velük, neki kéne szakszerűen kezelni ezeket a szituációkat, ha pedig már annyira eldurvul a helyzet, akkor szakszerű segítséget kérni. Pszichológus, csoportterápia, ilyesmi, kizárt, hogy ne lennének ilyen programok.

Büntetni viszont semmi értelme.

#13: De, lehet a többi diák feladata. Itt az intő péda a vajai 16 éves srác esete. Szólt a szüleinek. Szólt az osztályfőnökének. A szülő beszélt az osztályfőnökkel. És mégis mi lett a vége? Ha akkor, amikor bántották, alázták pár normálisabb diák kiáll mellette és elkeni a száját a bántalmazóknak, akkor most valószínűleg nem gyászolná egy család a gyerekét/testvérét.

Nagyon fontos, hogy a gyerekek megtanuljanak kiállni nemcsak magukért, hanem másokért is.

Akkor ha szólt a szülő, szólt a tanár és mégsem maradt abba, akkor min változtat ha szól egy diák? Vagy minden nap tömegverekedős jelenetre lenne szükség, hogy az osztály agresszor felbújtója leüljön? Esetleg a kérdésben szereplő kislány legyen Jeanne d’Arc és szedje szét a fiúkat? Nem. A tanár nagyon csúnyán elbukott ebben a helyzetben, nem szépen meg kell kérni verekedős Pistit kétszer hogy légyszi fiacskám ne piszkáld már a Petikét. Intőt, rovót neki, fegyelmi tárgyalást, pszichológust, csoportterápiát, elterelő foglalkozást és ha továbbra is kötekszik akkor menjen javító iskolába aztán ott majd megtanulja, hogy ki csóvál kit. Szakembereknek pedig folyamatosan, akár játékos formában monitorozni kellene, hogy van-e ilyen elem egy közösségben és megtenni a szükséges lépéseket.

Nem a közösséget kell agresszióra meg visszatámadásra buzdítani, hanem ki kell emelni azt az elemét amelyik képtelen a kulturált beilleszkedésre, ez itt nem a Dzsungel könyve, hogy farkastörvények uralkodjanak a gyerekek között, hanem a civilizált világ. Nyilván tanuljanak meg a gyerekek kiállni magukért és adott esetben egymásért is, ez nagyon fontos, de azért legyen ennek egy kulturált kerete pl intelligens, tanár által kontrollált vita a tanórán egy adott témakörben, az erőszak nem megoldás semmire, csak még több erőszakot szül.

Ki beszélt tömegverekedésről? Összefogásról beszéltem. Pont nem agresszóra buzdítok, hiszen azt ítélem el mélységesen.

De ha 10-15 tökös gyerek odaáll az 5 tahó elé és közli vele, hogy állítsa le magát, néhány alkalom után valószínűéeg lesz eredménye. Persze, a tanárnak kéne rendet tenni és intézkedni. De olyan szinten van megkötve a kezük, hogy néha nem csodálkozom, ha nem mernek lépni. Vertek már meg tanárt agresszor kölykök szülei, mert fegyelmezni merészelte őket.

Van az a pont, amikor a kortársak fellépése hatásosabb tud lenni, mint a felnőtteké.

Nyilván az lenne az ideális, ha ez működne rendesen, de sajnos az élet nem egy tündérmese, ahol tökéletesen tudnak működni a dolgok.

Most biztos, hogy sokaknak nem fog tetszeni, amit írok, de vállalom.

A gyerek ebben az életkorban olyan, mint az ősember. Ösztönlény, aki minden körülmények között az erősebbhez húz. Ha korához képest nagyon fejlett, akkor esetleg előfordulhat, hogy a barátja mellett kiáll (bár ez is ritka), de hogy nem fogja a menőkkel szemben az osztály, számára tök közömbös "lúzerét" megvédeni, az ezer százalék. Nem azért, mert jellemtelen, hanem mert még nagyon fiatal, és az ösztönei irányítják - akkor is, ha ezt a szülei sértőnek tekintik.

A nevelés, szocializáció egyik célja éppen az lenne, hogy az ösztönös viselkedés helyébe az empatikus, tudatos kerüljön, de ez nagyon nehéz feladat. Büntetéssel, telefonelvétellel, sőt, még lelki beszéddel sem működik. Erre lenne jó a csoportterápia, mediáció, egészséges, nem tekintélyelvű vezetés az osztályban, ilyenek, de a szakembereknek ezt jobban kéne tudni.

Megnéznék vele néhány filmet amiben bullyk vannak, olyat is amiben tragédia van, öngyilkosság, vagy bármi módon érinti ezt a témát, és nagyon sokat beszélgetnék vele arról, hogy az a gyerek a poklot járta meg minden nap a suliban, és hogy érezné magát, ha a fiú megöli magát miattuk? Kimutatnám a szomorúságomat, és a csalódottságomat és egy jó darabig érezné, hogy nagyon rosszat tett.

Büntetni azért nem büntetném konkrétan, mert az ide nem elég. A szemléletét kellene megváltoztatni az meg nem egy telefon elvételétől lesz, hanem attól hogy az érzelmeire hatnak.