Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » Ez szülés utáni depresszió...

Ez szülés utáni depresszió lenne és orvoshoz kellene fordulnom?

Figyelt kérdés

A terhességem utolsó két hetét és az azóta eltelt időszakot végigsírtam. A kislányom mindjárt 3 hónapos. Talán most vagyok a legmélyebben, és ez már kezd megijeszteni.

A történet ott kezdődött, hogy a férjem (7 éve vagyunk együtt, ebből 3 éve vagyunk házasok) másfél hónappal a lánya születése előtt elvállalt egy felsővezetői állást egy multinál úgy, hogy engem már csak az után szembesített ezzel, hogy igent mondott. Innentől kezdve szinte soha nincs itthon, nagyon sok napot és estét/éjszakát töltöttem egyedül már a terhességem utolsó hónapjában is. Ez a gyermekünk születésével sem változott, a gyermekágyas időszakot teljesen egyedül csináltam végig, bár pár napot itthon volt velünk, de egyetlen éjjel nem kelt fel, egyetlen pelenkát nem cserélt ki, soha nem volt a kezében a gyermekünk. Nyilván emiatt elképesztően fáradt is vagyok, mivel a lányunk ellátása és a háztartás 100%-ban rám hárul akkor is, ha itthon van. Segítségünk vagy messze van vagy dolgoznak vagy mindkettő.

Tisztában vagyok vele, hogy sokak férje/párja ennél is sokkal többet dolgozik, de mi nem így vállaltunk gyermeket. Amikor terhes lettem, egész más volt a helyzet. Az anyagi helyzetünk sem kívánta meg, hogy elvállalja ezt a pozíciót, ráadásul még csak meg sem említette, mielőtt elvállalta, holott korábban együtt döntöttünk ilyen kérdésekben vagy legalábbis beszéltünk róla.

A kislányunk születése előtt volt két elvesztett babánk, így ő nagyon várt gyermek volt részéről is, részemről is, így értetlenül állok az egész előtt.

Sokszor beszéltünk erről az elmúlt hónapokban szépen is, csúnyán is, ígéretek mindig vannak, de sajnos szinte semmi nem változott. Én pedig az elmúlt napokban jutottam el odáig, hogy nem bírom tovább. Ez eddig egy párkapcsolati válság, aminek semmi köze a szülés utáni depresszióhoz, de itt jön be a képbe az, hogy - bár a születés pillanata csodálatos volt - mára már inkább csak teszem a kötelességem a kislányom körül, de nincs vele egy boldog pillanatom, néha komolyan erőt kell vennem magamon, hogy egyáltalán ellássam. Emellett borzasztóan érzem magam, naponta órákat sírok és nem látom a kiutat. Cserben hagyottnak, becsapottnak és végtelenül kimerültnek érzem magam.

Felmerült bennem a válás gondolata is, vagy legalábbis az elköltözésé, mert amikor pár napot a szüleimnél töltöttem a picivel, sokkal jobban voltam, pedig napközben ők is dolgoznak, tehát sokat voltam ott is egyedül. A férjem természetesen hallani sem akar róla, szerinte az egész csak a szülés miatt van, keressek szakembert. Mivel tényleg vannak gondjaim a kötődéssel és a mindennapokkal is, így ez elöl sem zárkózom el, de mégis úgy érzem, hogy ez nem oldana meg mindent. Talán inkább a mi kapcsolatunk és az ő viselkedése miatti csalódottságom vetül ki a mindennapjainkra a kislányommal is. Természetesen lehet, hogy én látom rosszul az egészet és valóban szülés utáni depresszióval küzdök, amivel orvoshoz kellene fordulnom.


Akinek volt szülés utáni depressziója, mit érzett, miben nyilvánult meg? Hogyan küzdötte le? Mikor lettek könnyebbek a mindennapok? A fent leírtak alapján nekem érdemes szakemberhez fordulnom?


2021. nov. 3. 16:59
1 2 3 4 5
 21/43 anonim ***** válasza:
100%
19, mi ez az értelmetlenség, amit idehánytál? Örüljön, hogy gyakorlatilag egyedülállóként gondozhatja a csecsemőjét? Ismerkedjen orvosi váróban covid idején?? Normális vagy? Nem is írta, hogy ismerkedni akarna bárkivel. Hiszti, agybaj. Ahha.
2021. nov. 4. 08:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/43 anonim ***** válasza:
100%
Mindig is féltékeny volt rád, hogy jobb vagy nála. Most úgy érzi, eljött az ő ideje. Le kell törni a szarvát. Költözés vissza a szüleidhez, visszaköltözés csak kőkemény feltételekkel. Bár én átgondolnám ezek után, hogy kell-e nekem ez a gyerekes nyápic, aki a feleségevel versenyez meg erődemonstrál.
2021. nov. 4. 08:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/43 anonim ***** válasza:
100%

Sületlenség az egész kedves 19es

A babának az anyára van szüksége, de azt a gyereket mindig 2 ember vállalja és nem 1.

És ha az apuka nem a babánál segít akkor legyen benne annyi hogy a háztartásba besegít stb

Ismerkedni egyáltalán nem könnyű.

Én frissen költözött vagyok.

Védőnőnél abszolút nem lehet ismerkedni mivel a vírus miatt mindig úgy hívja az anyukákat hogy váltsunk egymást.

Egy pár hónapos gyerekkel nem tudsz mit csinálni a játszótéren de séta közben sem jönnek oda az emberek elalélva hogy hú de szép baba, ismerkedünk?

Az emberek tartózkodóak, nem mennek oda idegenekhez beszélgetni random az utcán.

Én próbáltam internetes ismerkedést is de nem ment.

Online kapcsolatom mar van a barátaimmal akik messze élnek, nem még több online kapcsolatra vágyom.

Ismerkedni próbáltam helyi csoportban, baba mama csoportban. Abszolút nem működött.

Kettőn áll a vásár.

A szülés utáni depresszió pedig nem hiszti.

Az én párom Eteti a 3 hónapos babánkat mivel tápszeres. Kérés nélkül kel fel hozzá esténként, volt hogy az ő mellkasán aludt egész este az első hetekben úgy, hogy soha nem kértem az ő segítségét.

Csak van akinek ez magától értetődő hogy neki is van gyereke nem csak az anyának.

A párom hazajon munkából este 6kor és azonnal át veszi a gyereket az esti altatásig és elküld zuhanyozni, vagy csak pihenni a tévé elé stb

Így kellene működnie egy normális kapcsolatnak.

Az én párom 7 napból 5öt 12 órázik fizikai munkából, de nem esik nehezére a SAJÁT gyerekével foglalkozni!

2021. nov. 4. 09:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 24/43 anonim ***** válasza:
74%
Én másik nőre gondolnék, akkor szoktak így viselkedni, sajnos tapasztalat.
2021. nov. 4. 09:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 25/43 anonim ***** válasza:
100%

#19 szerintem állítsd le magad. Undorítóan viselkedsz. Ha így lekezelsz egy depresszióst (nem feltétlen a kérdezőt) azt az embert öngyilkosságba is tudod kergetni. Sose tudhatod, hogy nem te és az undorító, embertelen köpködésed az utolsó csepp a pohárban hogy valaki felkösse magát.

Szomorú hogy az ilyen érzelmileg 0 emberek tanítják meg empátiára a gyerekeiket. Nem is csodálom hogy ott tart a világ ahol. Ahelyett hogy a kezedet nyújtanád valakinek aki a padlón van, még kétszer jól bele is rúgsz a bordái közé hogy kelljen má' fel.

2021. nov. 4. 12:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 26/43 A kérdező kommentje:

Kedves 19-es! Természetesen tudtam, hogy gyermekem lesz, amikor terhes lettem. Mivel első baba, nyilván nem voltam mindenre felkészülve, de azért igyekeztem minél tájékozottabban és felkészültebben belevágni. Azzal a jelentős változással, ami idő közben a férjem életében jött, valóban nem számoltam, de nem is tudtam, hiszen nem beszélte meg velem, kész tények elé állított.

Sok válaszoló jól vagy jobban értette azt, amit a kötődésről írtam. Szeretem és ellátom a kislányom legjobb tudásom szerint, nem hagynám senki másra, de nem vagyok boldog, sőt... És nincs is egy erős kapocs kettőnk között. Pont ezért gondolkodom a segítségkérésen, mert ez neki sem jó.

Azt is értem, hogy a baba gondozása elsősorban az anya feladata és ez teljesen természetes is, hiszen a férjem ezt a pozíciót megelőzően is dolgozott. Hétköznap napközben nyilván egyedül vagyok a babával és az is magától értetődő, hogy olyankor éjjel is én kelek hozzá. Azt azonban nem tartom normálisnak, hogy mióta megszületett a pici, megszaporodtak a csapatépítők, céges vacsik, egész napos/több napos országjárások, túlórák. Azt sem tartom normálisnak, hogy a férjem a baba születését követően hiába volt itthon pár napot, a kezébe sem vette a picit, ahogy most is gyakran előfordul, hogy ha haza is ér esetleg este 7-8 fele, órákig még csak a kislányunk felé sem néz, hanem eszik/fürdik/sorozatot/meccset néz.

Nem vagyok 40 éves, 30 is csak jövőre leszek. Mint már írtam ellátom a babát, ebbe beletartozik a szoptatás is, 100%-ban anyatejes a kislányom.

Az ismerkedésre vonatkozó tanácsodat nem tudom értelmezni. Szerintem nem írtam olyat, hogy ismerkedni szeretnék.

Nem örülök neki, hogy a kislányom édesapja nem veszi ki a részét semmilyen szinten a baba körüli teendőkből és annak sem örülök, hogy hidegen hagyja a saját kislánya. Ketten vállaltuk a picit, azzal a szándékkal, hogy ketten is neveljük fel.

2021. nov. 4. 14:03
 27/43 A kérdező kommentje:
Többen írtátok, hogy fizessek meg segítséget. Teljesen igazatok van és bennem is felmerült már, de 3 hónapos lesz csak a kislányom, egyelőre korainak érzem akár csak heti pár órára is bébiszitterre bízni. Takarítónőt én már fogadtam volna, azt a férjem is támogatja, de nem akar akárkit beengedni az otthonunkba, így egyelőre még erre sem került sor.
2021. nov. 4. 14:38
 28/43 anonim ***** válasza:
100%

Én a babyszitter alatt pl egy olyan embert értettem aki mondjuk elmegy hozzátok 12-16-ig és te addig alszol. Ott vagy ha nagyon nagy a baj, de mintha a férjed pótolná.


Megjegyzem ez egy elég súlyos párkapcsolati probléma, nem vagyok benne biztos hogy túléli a házasságotok ezt amit most a férjed művel. Még ha meg is változik, ez örök nyomot hagy hogy nem nyúl a gyerekéhez, hogy otthagyott titeket, kitudja mit csinál ezeken az úgynevezett csapatépítéseken... láttunk már luxus vitorlázós prosti túrát ugye..

2021. nov. 4. 15:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 29/43 anonim ***** válasza:
100%
Ez nem depresszió a férjed egyszerűen egy f@sz neki kéne változtatni nem neked.
2021. nov. 4. 15:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 30/43 A kérdező kommentje:
Köszönöm mindenkinek a választ. Felkeresek egy szakembert, hogy kicsit egyenesbe jöjjek a kislányom miatt is. A férjemmel pedig ma este utoljára leülök beszélni és ha nem lesz nagyon rövid időn belül változás, akkor vagy a szüleimhez költözöm vagy megkérem, hogy ő menjen el (az otthonunk az én tulajdonom még a házasság előttről).
2021. nov. 4. 16:11
1 2 3 4 5

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!