Miért mondja nekem azt a férjem hirtelen, hogy ő nem szeretne gyereket vállalni, amikor évekig azt hazudta nekem, hogy ő igenis szeretne? 27L

10-es, beetetés?

Mert a férjnek annyira hiányzott az esküvő, a lakodalom, a Nagy Nap? Vagy el akart dicsekedni a haverok előtt, hogy neki már megkérte a barátnője a kezét és komolyan gondolja vele? :-)))

Ez inkább fordítva szokott lenni.

Sosem értettem ezt a dolgot, hogy kerül válságba ettől egy jó kapcsolat. Mi sem értettünk egyet a férjemmel ebben a témában, de már a kezdetekkor tudtuk egymásról ki mit szeretne. Ebben a kérdésben nincs kompromisszum, az egyik félnek engednie kell mindenképp. Szerintem érdemes ahhoz igazodni, aki nem szeretne valamit, mert az még mindig kisebb következményekkel jár.

Nálunk én nem akartam sose gyereket, de végül 10 év után úton van a babánk a férjem legnagyobb örömére. Megbeszéltük, mérlegeltük a dolgokat és így döntöttem. De a kapcsolatot se a férjem, se én nem dobtuk volna ki az ablakon a gyerek kérdés miatt, mivel mindkettőnk számára a stabil, boldog párkapcsolat az elsődleges és aztán erre tud ráépülni a gyerek utáni vágy. Nem pedig “mindegy kivel csak gyerek legyen”. Számomra az, hogy a férjem képes volt várni és támogatni ennek ellenére, bizonyította, hogy vele megéri belevágnom annak ellenére, hogy vannak félelmeim.

A leírtak alapján nem hiszem hogy átvert volna, csak megváltoztak a körülmények, jelen helyzetben mégsem áll készen. Én is már saját magamnak is tologattam a dolgot, hogy majd két év múlva, majd jövőre, aztán mire odaértem hát nem éreztem magam egy cseppet sem felkészültebbnek, így megint toltam.

Nem egyszerű dolog, nagy felelősség is. Lehet látott valamit ami elriasztotta, esetleg új cél, ami mellett nem fér el a gyerek, anyagi gondok stb. Ezer oka lehet, de érdemes sokat beszélgetni róla, hogy kiderüljön.

Amikor pozitív lett a teszt, én konkrétan pánikot éreztem, nem pedig örömet. Nem mindenki egyformán éli meg.

Utolsó, akkor mi a sz*rért adtad be a derekad? Most írtad, hogy pánikolsz stb. Nulla jó érzés. Kb. mint aki muszájból szül. Biztos jó lesz majd a gyerekednek, pláne mikor rádöbbensz, hogy a nap 0-24 órájában le vagy kötve. Akkor aztán te leszel aki okolni fogja a férjét, hogy te akartad…

Kérdező!

Ez tényleg nem korrekt dolog, ha tényleg eddig sem akart, de most merte csak közölni. A te idődet vesztegette. Tényleg próbálj meg leülni vele és megbeszélni, bár kétlem hogy őszinte lenne ha most sem volt az.. egy próbát azért megér. Viszont ha nem egyeznek a céljaitok, elképzeléseitek jobb ha még most kiderül, mint hogy szülsz neki és akkor lép le. Fiatal vagy, van időd és energiád újrakezdeni, ha úgy alakul!

13. én is úgy éreztem mint a 12., nem akartam gyereket sokáig, a férjem igen, aztán 8 év után “beadtam a derekamat”.

eleinte én is pánikoltam, a terhesség is megviselt, nem is élveztem… de! az anyaság más, amint megszületett a baba helyére került bennem a téma, imádom minden percét, imádok anya lenni.

más téma:

a férjem bezzeg, aki képes lett volna akár elválni is, ha nem szülök alig foglalkozott eleinte a gyerekkel, azt is szinte muszájból. 1.5 éves lett mikor már programoztak együtt is és rá lehetett hagyni egyedül. mégsem okoltam soha hogy te akartál gyereket igenis csináld ezt meg csináld azt 😂