Eldöntöttem? Miért èrzem mégis úgy magam most, mintha egy kis részem elhunyt volna? (Lehet,hogy hosszú lesz.)

Sziasztok!

Nehéz az érzéseket szavakba önteni.

Férjemmel november/december környéken megbeszéltük ,hogy idén nyáron belevágunk a "babaprojekt-be"

Sőt egészen pontosan Augusztus elsejével.

Aztán ahogy teltek-múltak a hónapok. Én egyre jobban vártam, ő is.

Valami mégis hirtelen fordulatot vett. Nem az életünk. Minden jó,és szuper. Anyagiak,ház ,tényleg minden rendben. Van 2 gyermekünk. Okosak ,egészségesek,szépek.

Az én fejemben. Pedig készültem rá, egészséges életvitel ,vitaminok. Folsav stb..

Azt kezdtem el érezni ,hogy talán mégsem vágyok rá igazán, 3 gyerek, logisztika , 3 felé szakadni..Egyik iskolás lesz most szeptemberben ,másik nagy csoportos az oviba. "Nagyok már "

Jöttek a gondolatok. Már elég önállóak ,a programok is kiszèlesedtek , stb .

Így elhatároztam ,hogy tanulni kezdek ,be is iratkoztam az iskolába ,közben augusztus végén kezdhetek végre vezetni. Tervem ,hogy tavasztól abban dolgozhatok majd amiben szeretnék..

De hiába határoztam el magam ,hogy nem szeretnék ,hogy más felé "viszem "az életem ,legalábbis egy részét. Csak nem tudom elengedni a baba témát.😟

Folyamatosan ,nap mint nap még mindig ott motoszkál bennem. Ha lenne akkor milyen lenne. Az illatát érzem, a napjainkat látom vele.. aki még meg sem született. Aki már tulajdonképpen már tervben sincs..

És a kérdésemet azért most írtam ki , mert amit olyan határozottan megbeszéltünk ,és elterveztünk ,az pont most lesz aktuális ,vagyis ugye már nem. Megjött ma a menstruációm.

És anno azt beszéltük meg a kedvesemmel ,hogy ez a havibaj után mi már bizony nem védekezünk. Az augusztus.... És most úgy érzem magam ,mintha gyászolnèk!! Irtó hülyén hangzik ,mondjátok meg nyugodtan lányok ,hogy én vagyok teljesen dilis.

Nem tudom miért van ez az érzés ?

Nem voltam ilyen helyzetben. Tudom ,hogy nem vagyok orvosok. De már maga ,hogy leírhattam ,könnyebb..

Ha egyszer eldöntöttem , mások a terveim , úgy érzem még egy gyermeket lehetséges ,hogy nem bírna el az idegrendszerem. Miért érzem magam szörnyen ,hogy itt az idő , amit hónapok óta vártunk. Amikor én már eldöntöttem ,nem kell.

Iszonyatosan kusza.. Szinte értelmesen leírni sem tudom , mert pontosan ilyen hatalmas kupi van az én fejemben is jelenleg..

Van esetleg más aki érzett hasonlóan ?

Mindent szívesen fogadok.❤️

Akik esetleg azt írnák,hogy szánalmas vagyok ,gyerekes és hasonlók , Kérlek titeket ,ne most. Ne itt. Van néha úgy ,hogy az ember összezavarodik. És nem érti miért érez úgy ,ahogy. Nem ezt vártam én sem magamtól. Ennél azt hittem határozottabb vagyok. Hát mégsem így tűnik 😟

Köszönöm ha ezt végig olvastad.