Szerintetek nem felelőtlenség fiatalon szülni (pl.25 éves kor alatt)? Nem teszi tönkre ezzel a fiatalságát?

Szia!

Szerintem nem dolgunk ismeretlenül senki tettei felett ítélkezni!

Van akit a család, a gondoskodás tesz boldoggá. Van akinek többet jelent a karriernél a gyermeke mosolya, és van aki kevés pénzből szolidan tud boldogan és elégedetten élni. Mindenkinek más az értékrendje, vágyai, életcélja. Ettől még nem felelőtlen, vagy éppen törtető karrierista senki.

A lényeg, hogy egy életünk van, és azt úgy kell álnünk, hogy az nekünk jó legyen:)

Egy nőnek nem kell "kiélnie" magát. Elég,ha tisztességesen él,nem bulizik,drogozik stb. Sőt,nem kell feltétlenül karriert sem építenie. Anyáink sem építettek minden áron karriert,csak dolgoztak tisztességesen,és mellete nevelték a gyerekeiket.

Sokkal felelőtlenebb az,aki csak 30 év fölött szüli az első gyereket. Ezekből a gyerekekből legtöbbször elkényeztetett egykék lesznek. De 30 fölött már nehezebb teherbeesés is,a terhesség is,sőt a gyerek sem biztos,hogy egészséges lesz.

A 20-30 év között lenne a legidálisabb szülni. Igaz,ehhez kell önálló jövedelem is.

Nem olvastam végig a válaszokat, szóval nem befolyásol, hogy a többiek mit írtak :)

Én 20 évesen szültem, és a fiatalságom köszöni szépen, jól van :D

Nos, a tanulás: szerintem ha nem szültem volna 3 éve, ma se lenne érettségim. Nagyon durván tojtam bele az egészbe, inkább elmentem dolgozni, stb. GYED alatt végeztem el a hiányzó két osztályt levelezőn, leérettségiztem, aztán elmentem egyetemre, oda már nappalira. Szerintem még jól is jártam így. Mire meglesz a diplomám, már iskolás fiacskám lesz. Friss tudással, még mindig elég fiatalon, egy nem olyan pici gyerekkel állást keresni szerintem még mindig jobb, mint harminc körül, kevésbé friss tudással (vagy inkább végzettséggel - bár persze a tapasztalat is sokat számít, tudom), egy két-három éves, éppen közösségbe kerülő kicsi gyerekkel. Más kérdés, ha az anyukának van olyan munkahelye, ahova visszamehet, de én úgy látom, hogy sokan más munkát keresnek a GYED/GYES után.

Az meg, hogy "kiéltem-e" magam (de utálom ezt a kifejezést)... Hát nekem aztán eléggé élménygazdag 15-19 éves korom volt, minden nap buli, haverok, élet, pezsgés, mozgás. Igazából ezek megvannak most is, csak a mennyiség csökkent. Nincs minden nap buli, de ha havonta 1-2-szer elmegyek valahova, akkor az aztán buli a javából :D Hétköznap meg ott vannak a barátok, meg sok más egyéb dolog. Délutánonként meg hétvégén ha jó az idő, a kisfiammal nagyokat csavargunk a belvárosban, vagy meglátogatunk valakit, vagy minket látogatnak meg.

Szóval én tökéletesen meg vagyok elégedve az életemmel.

Hasonlóan vagyok, mint a 00:04-es válaszoló. 22 éves vagyok, nincs érettségim, a lányom 5 hetes. Én is beletojtam eddig az egészbe, de jövöre folytatom, már csak 1 évem van. Nem gondolom, hogy felelötlenség volt. Akartuk ezt a picit! Férjhez mentem és boldogabbak vagyunk mint valaha. Anyukám 33 évesen szült engem és hatalmas a szakadék köztünk. Mióta megvan a lányom, ez méginkább kiütközik. Megpróbál olyan dolgokat rámtukmálni, ami 22 évvel ezelött biztos jó volt, de manapság már nem szokás. Volt, amiröl a gyerekorvosnak kellett meggyöznie, mert nem hitte el.

Ö is "kiélte magát" és én is. Csak másképp. Járt ö is szórakozni csak nem olyan intenzíven, és neki több idö volt. Én 14 és 21 között nagyon intenzíven buliztam, volt vagy 100 pasim és elegem lett, egy idö után untam. Szerencsére közben megismertem életem szerelmét akitöl a baba van. Azért hoztam fel ezt a két példát mert külön korosztály vagyunk, összehasonlításképpen. És nagyon jó fiatal anyukának lenni!!:)