A fiatal, csinos és tehetős anyuka csak rossz anya lehet?

14.18-as vagyok!

Én nem titulálok senkit üres fejű libának, aki jómódú és kicsit plázacica kinézetű. em szokásom kinézetre ítélni, alegjobb barátnőm pl kis plázacica kinézetű volt, mikor megismertem, én akkor még nagy sportkorszakomat éltem. Nekem azzal van a bajom, amit a kérdező is felvetett, hogy egyes ilyen anyukák csak a pénzről tudnak beszélni, meg arról, hogy ők mit adnak meg a gyereküknek, épp milyen luxuscikket vásároltak, ebben a hónapban hanyadszor csináltattak új körmöt és még sorolhatnám. Bár most már én is szeretek csinosan öltözni, magassarkú szűkfarmer, cicivillantós felső stb, nekem ezek akkor sem lesznek mindennapi témáim. Én soha nem kérkedek azzal, hogy épp mit vettem a gyereknek, vagy magunknak, vagy mit csináltatunk a házon. Ennyi! Én inkább szeretek hétköznapi témákról csevegni. És valljuk be őszintén egy Audiból kiszálló, agyoncicomázott anyukáról, aki a legdrágább peluson kívül nem ismer mást, és magánbölcsibe jár a gyereke, elsőre nem fogom azt feltételezni, hogy hű vele milyen jót lehetne beszélgetni. Mint ahogy gondolom ő sem feltételezne rólam ilyent. Mások vagyunk, ezt el kell fogadni.

Aról, meg hogy a gyerektől veszi el az időt a kozmetikus meg a fodrász!

Én írtam, hogy mindent itthon csinálok. Na most, míg én a lábam gyantázom a fürdőben, addig apa szórakoztatja, sétáltaja a gyereket, mig tesóm csinálja a

hajamat, álltalában a mama vigyáz a gyerkőcre. Szóval én sem minden percem a gyerekkel töltöm, én is nézek csak úgy ki a fejemből, én is olvasok, stb. Ennyi erővel én is lehetk rossz anya! De nem ezen múlik!

És különben is nem mindegy, hogy az embernek mennyi pénze van, sok vagy kevés? A lényeg úgyis az eredmény, hogy embert faragjunk a gyerekeinkből.

Nem olvastam végig az összes választ, bocs. Én is mindig figyelek magamra is, lassan 9 hós a kisfiam, kezdek magamhoz térni. A sok sétától szerintem még a combom is vékonyabb lett, előtte ülő munkát végeztem, de alapjáraton sem vagyok, voltam túlsúlyos. Végre vettem magamnak is 1-2 új ruhát, kabátot, mert ugye a terhesség alatt nem volt rá mód és eléggé leamortizálódott a ruhatáram, nem éreztem magam már jól a régi ruháimban. Hát ezelőtt jobban éltünk, most furcsa, hogy spórolni kell a gyed mellett. A párom is kevesebbet keres most. De azért nem kell nélkülözni, csak megnézem, hogy mit rakunk a kosárba, nem úgy mint előtte.

Gyakorlatilag a kérdésedre reagálva, az irígységről lehet szó időnként. Van aki maximalista és a tökéletességre törkszik és viszi is valamire az életben, de van akit nem pörget.

Utolso: siman meglehet hattertamogatas es segitseg nelkul.

Egy kedves baratnom a huszas evei vegere hatarozottan jo modu volt mar, sajat haz (30 millio koruli fele onresz, fele hitel), auto (nem a legolcsobb) es mondhatni minden, amire egy atlag embernek szuksege van (komolyabb utazasok, vasarolgatasok, kivalo minosegu ruhak, cipok, taskak, elektronikai eszkozok).

Rendkivul ertelmes, okos no, hatarozott, de baratsagos. Nem modellalkat messzirol sem, a szulei erkolcsi es szellemi tamogatast tudtak csak adni neki, mast nem. De 24 eves korara volt ket egyetemi diplomaja es harom felsofoku nyelvvizsgaja, az elso munkahelye egy multi volt, palyakezdo alkalmazottbol 2 ev alatt felsovezetove dolgozta magat, kulfoldre jart kulonbozo szakkonferenciakra, megismertek igy sok helyen, a maga teruleten kivalo szakembernek szamit, azota folyamatosan 7 szamjegyu a havi brutto fizetese (persze adozas utan 6 szamjegyu lesz, de meg igy sem rossz).

Es tenyleg mindent egyedul ert el, a hazat, autot, mindent egyedul vett, mert sokaig nem volt hosszutavu kapcsolata, tehat nem volt tarsa, akivel ósszerakhattak volna a keresetuket. Ha van partner, akkor ennyit megfelelo keresettel hamarabb is el lehet erni.

Szia,sziasztok.

Végig olvastam a kommenteket,és tulajdonképpen mindenkinek igaza van!A mai világban rengeteg előitélet van.Ha valakin van sapka akkor az a baj ha nincs akkor az.Bárkit bármiért meglehet szólni,sajnos ez van.Azokat az embereket akik tisztességessen szerezték amilyük van becsülöm,megérdemelték.Vannak közöttük olyanok akik a pénzkeresés közben "elszálltak" és vannak akik megmaradtak olyannak amilyenek voltak.A kisebb pénzű emberek között is van olyan aki olyan magassan hordja az orrát,hogy a csillagos eget verdesi.Én azt mondom nem az számit kinek mi van a zsebébe hanem az,hogy alalpjában véve milyen ember.Ha egy másik anyuka kedvesen érdeklödve (éppen kiskosztümben,sminkel,belött séroval)fordul hozzám nem az jut eszembe na vajon miböl telik neki rá hanem örülök,hogy megáll beszélgetünk pár szót.

Kedves kérdező nem az a lényeg kinek milye van az utolsó pár sorodban írtad le a lényeget!Probálunk értelmes,értékes emberekéket nevelni a mi kicsi babáinkból!