18 éves vagyok, komoly párkapcsolatban élek, most érettségizem és már nem megyek tovább tanulni. De munkám lesz. A barátomnak van saját háza ahol egyedül él, dolgozik ő 28éves. Nemsokára én is ott leszek. Babát szeretnénk. Mi a véleményetek?

Nosza hajrá!

Sok boldogságot hozzá.

Nem akarom elrontani a kedved, de belegondoltál abba, hogy mi lesz utána? Mármint 2-3 év múlva megszülöd a gyereket, neveled otthon még oviba nem kezd járni, és aztán?? Nincsenek vágyaid, nem szeretnél tanulni, hogy legyen valami szakmád, amit szeretsz, amiben kifejezed magad, amiben fontos vagy? Végzettség nélkül ott állsz majd és sehová sem vesznek fel dolgozni.

Másik dolog, mi lesz, ha a házasságod neadjisten tönkremegy, hová mész akkor, mit kezdesz magaddal?

A helyedben tanulnék, igenis. Nem igaz, hogy semmi sem érdekel! Itt az ingyenes oktatás és nem adsz egy esélyt magadnak. Én értem, ha most úgy gondolod, h első a család meg minden, de hidd el kell valami, ami örömet okoz az embernek a családon kívül is, meg kell találnod a helyed.

Mi kicsit több, mint 1 éve laktunk együtt, amikor megfogant a baba. Előtte már fél évvel tervezgettük, próbálkoztunk. Úgy gondolom ennyi idő elég arra, hogy megismerd a másikat, ha együtt laktok. De a munka is nagyon fontos. 2.5 éve dolgozom ugyanannál a cégnél, úgyhogy nem lesz gond, hogy miből élünk meg. Mindenre jogosult vagyok, és az is jó érzés, hogy tudom, van hová visszamennem :)

Szóval szerintem költözzetek össze, és legalább 1-1.5 évig dolgozz, mielőtt elkezditek a baba-projektet :) Nem hiszem, hogy bármiről lemaradna a párod, vagy a családja, ha csak 2 év múlva babáznak. Az én párom is 33 és most lesz csak apuka. Szerintem nincs lemaradva semmiről :)

31 hkm