Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » Elgondolkodtatok már azon,...

Elgondolkodtatok már azon, szeretnétek-e egyáltalán valaha gyereket szülni?

Figyelt kérdés
Jóval túlhaladtam már a tizenéves koron, hogy ne értsetek félre! Kíváncsi vagyok, ki milyen indíttatásból szülne/nem szülne...
2011. júl. 23. 12:41
1 2
 1/12 anonim ***** válasza:
47%
Persze, már szültem is egyet. :) Én úgy gondolom, akinek nincsen gyereke, az millió dologról lemarad, amit nem lehet pótolni. Egy szóval idős korára üresnek érzi magát mert valami vagy valaki hiányzik az életéből. A másik része pedig egy nagyon igaz mondás, hogy a gyerekednél soha senki nem fog téged jobban szeretni.
2011. júl. 23. 12:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/12 A kérdező kommentje:

Ez részben igaz, viszont azon is gondolkodtam, hogy szerintem nagyon fontosak az anyagiak. Ha pl. minimálbérből élek, én biztos nem merek gyereket vállalni, mert soha semmit nem tudok neki megadni (persze, a szeretet a legfontosabb, de sajnos nem minden). Nem tanulhat tovább, max. munka mellett, hitelekből, nem mehet nyaralni, elkeseredik és a fejemhez vágja, hogy nem akart megszületni. És akkor meg fogom érteni valahol :(( Erről mit gondoltok.

Persze kiegyensúlyozott anya meg apa mellett, jó anyagi helyzetben ez azért nem ilyen. De mit gondoltok a fent leírt, ellenkező esetben? Sok-sok depis meg szegény ember van, szerintem kár szaporítani :(

2011. júl. 23. 12:52
 3/12 A kérdező kommentje:
Az előző biztató hozzászólást ezért köszönöm, persze van pozitív oldala is. Én nagyon küzdök...
2011. júl. 23. 12:54
 4/12 coffeez ***** válasza:
Szia! Én is ilyen dilemmával küzdöttem. Mivel megtaláltam a társam, már csak a gyerek kérdés maradt nyitott. A legfontosabb szerintem a szeretet, ez a pénznél is fontosabb. Ha megvan a szeretet, tisztelet egymás iránt, akkor már csak a pénz gond van. Mi mindketten közalkalmazottak vagyunk-hurrá:( - gyakorlatilag azért dolgozunk, hogy a számlákat (ha késve is, de )be tudjuk fizetni. Én is úgy gondoltam, hogy ha már megadta az ég a lehetőséget,hogy gyermeket tudok a világra hozni, akkor élni kell vele. Mert ha az én anyám is úgy gondolta volna anno, hogy nem.. Kisfiunk 5 és fél hónapos, egy darab ruhát nem vettünk Neki, nagyon sok barátunktól kaptunk gyönyörű babaruhákat. Erre nem kellett költeni. A neten használtan mindent megvehetsz, apránként, minden hónapban ezt-azt. Igazából ami sokba van, az a szülés :( Én egészségügyben dolgozom, de még így is 50 ezer forintba volt.. Sajnos tényleg nem könnyű, de ha nagyon szeretnéd Te is és a párod is, bele kell vágni, mert aztán késő bánat. Én úgy voltam vele, ha lesz lesz, ha nem lehet (pl mert valamelyikőnk meddő), akkor nem lesz. Akkor élünk kettecskén :) De örülök hogy lett, és bár nekünk nagy próbatétel volt az első időkben a folytonsíró, hajnalbanébredő kisbaba, de tényleg minden nap könnyebb, és a legszebb ajándék amit valaha kaphatsz az életben, az a gyermeked mosolya. Hozzátenném, hogy testvére NEM lesz, nekem van és tudom mit jelent sosem menni nyaralni, osztálykirándulásra. Két gyereket már én sem mernék bevállalni erre a beteg világra :(
2011. júl. 23. 13:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/12 A kérdező kommentje:
Ez egy teljesen jó válasz volt, köszönöm! Hát igen, az a baj, hogy kis romantikus tiniként azt hittem, a szeretet az egyetlen, ami kell a boldogsághoz, de sajnos nem ilyen egyszerű ez. Ugyanígy ez a kis naivság befolyásolt, amikor az egyetemen azt választottam, amit szerettem, pedig mások inkább a "jól fizető szakmákat" javasolták. És ilyenkor látom már csak, hogy nem a pénzéhség meg a szívtelen anyagiasság hajtotta őket, csak élni szeretnének, ha már megszülettek. Valami arany középutat sugároztál, ami tetszett! Azt hiszem, egyszer lesz gyerekem, a boldog párkapcsolat már régóta megvan, de azért még várnék a sültgalambra egy darabig :) És én is egyig megyek, úgy érzem! Jobb egy mosolygós angyalka, mint több kis szomorú...
2011. júl. 23. 13:54
 6/12 A kérdező kommentje:
Csak az a fura, hogy 26 éves létemre még nem érzek semmilyen vágyat ilyen irányban... talán az is nagyon befolyásolja, kinek hogy alakul az élete (tanulmányok, munka stb). De egyelőre azt érzem boldogítónak, hogy csak kettesben szeretnék a sok-sok munka után lazulni, nyáron nyaralni egyet, utazni... és tehernek érezném a gyereket :( Normális ez? (A környezetemben nem én vagyok az egyetlen ilyen "csodabogár" :)
2011. júl. 23. 14:04
 7/12 coffeez ***** válasza:
A stabil párkapcsolat nagyon fontos! Jól teszed ha nem kapkodod el. Éld ki magad és ha úgy érzed, már csak ez hiányzik a boldogságodhoz, akkor jött el az ideje :)
2011. júl. 23. 14:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/12 coffeez ***** válasza:
U.i.: Én is 30 évesen szültem ;)
2011. júl. 23. 14:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/12 anonim ***** válasza:
ja, csak 26 éves vagy? akkor még nem maraadtál le semmiről. 26 évesen még én sem éreztem vágyat gyerek után. 30 voltam, amikor szültem.
2011. júl. 23. 14:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/12 A kérdező kommentje:

Megnyugtató:)


Csak azért érdekelt volna, mert furcsa módon nagyon sok olyan volt osztálytársam van, akinek már többéves gyereke van, egyre több régi ismerősről, barátnőről tudom ezt meg! Olyan megdöbbentő nekem, hogy 20 és 23-24 között ennyire sokan... el sem tudnám képzelni! Ugyan mitől függhet ez! És ráadásul nem is érzem/ismerem őket "érettebbnek" (ha egyáltalán vannak efféle fokozatok).

No meg családtagjaim is néha emlegetik mosolyogva a leendő unokát, én meg falra mászok...

Nem akarok másoknak megfelelni, csak egyszerűen rácsodálkozok, hogy mi az oka annak, hogy ekkora különbségek vannak emberek közt ilyen téren!

2011. júl. 23. 14:33
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!