Létezik jelenleg olyan MAGYAR ember Magyarországon aki azt mondja, hogy igenis megéri ide gyereket szülni?

Most sem jó, de régen sem volt jó, a forradalmak alatt sem, a háborúk alatt sem volt jó, hát még a középkorban...

Logikusan átgondolva soha nem alkalmas a gyerekvállalás. S a világ sem csodaszép.

De ha azt akarod, hogy legyen egy kis boldogságod is ebben a pocsék életben, akkor vállalj gyereket. Megannyi örömöt tudnak okozni, és százszor jobb dolog velük foglalkozni, és értük élni, mint a politikáért.

Ha eddig volt örömöm az életben, akkor az leginkább a gyerkőcöm. Másért mi a fenéért éljek? Hogy bámuljam az elkeseredett emberek arcát? Lehet nem a legjobb a helyzet most, de ebben az is szerepet játszik, hogy annyi megkeseredett ember él nálunk, hogy megszámolni is nehéz lenne.

> Létezik jelenleg olyan MAGYAR ember Magyarországon

> aki azt mondja, hogy igenis megéri ide gyereket szülni?

Én még nem találkoztam ilyennel.

> Minden sz*rhoz alkalmazkodnia kell a magyarnak,

Kelleni nem kell. MÉG el lehet innen menni!

> Fiatal vagyok, tervezgetem a jövőm,

Én a helyedben eltakarodnék ebből az országból, minél messzebbre.

én pont úgy látom, hogy csak annak van értelme, hogy a családban minél nagyobb boldogságot teremtünk, ez épp a gyerekekkel növekszik.

nem hiszem, hogy az 1900as évek első felében, vagy bármikor könnyebb volt magyarnak lenni. nagyobb volt a szegénység. csak akkor valahogy nem a gyerekek számán akartak spórolni, hanem a háztartásban (olcsóbb ételeket főztek, nem pazaroltak, ruhák, tárgyak újrahsznosítása...).

szia!

2. babát várjuk - és nagy szeretettel! Mi küzdünk a férjemmel azért hogy megcsináljuk! - mivel engem a gyed alatt rúgtak ki a legnagyobb magyar banktól és ugye nem kapkodtak a válság után a kisgyerekes anyukák után- ezért én külföldre mentem dolgozni és ingáztam anglia -mo között! Minden ide köt minket nem terveztem hogy másik országba menekülünk csak mert nehézségeink támadtak! pedig hitelt fizetünk, szétszakadt 1,5 évre a család - de! a család habár szétszakadt- erősödött is ezáltal! hogy MI MEGCSINÁLJUK! EGYÜTT! erre nem gondolnak sokan - feladják - pedig még nem is tudják, hogy csak megtanulnának piszkosul küzdeni valamiért ami a legnagyobb érték! hozzáállás kérdése a dolog, és az is hogy egy ilyen "családmodell" ami nálunk is kialakult mennyire hasznos tud lenni a gyerek számára is aki ebben nő fel! hogy nem adjuk fel, mert valami nehéz, és mások csak lebeszélnek mindenről és fikáznak hogy majd úgyis válás lesz a vége...stb. Hanem látják hogy a szüleik küzdenek! és támogatják egymást! a fiam most 4 évesen mind értelmileg mind érzelmileg sokkal fejlettebb társainál és ez köszönhető volt a mi hozzáállásunknak!