Fiatal anyák! Hány éves korotokban szültetek? Megbántátok, hogy nem később? Mik az előnyei, mikről kellett lemondanod?

Én 19 évesen lettem először édesanya :) Sosem bántam meg. Persze sok lemondással is járt (míg én éjjel a babámmal virrasztottam, addig a barátnőim a diszkóban mulattak).

Sok mindent másként csináltam, mint most a mai fejemmel a negyedik gyereknél.

De mára már van egy felnőtt lányom, akit sokszor a húgomnak néznek :)

Szóval vannak előnyei és hátrányai is, de ha te érett vagy rá, és mindketten szeretnétek akkor egy kisbaba rengeteg örömet fog hozni az életetekbe :)

20 éves vagyok, 3 hónapos a kisbabám. Nagyon bulizós voltam, hiányzik is, de nem bántam meg. Nagyon jót tett velem a kisbaba. Az életem nagyon rossz irányba indult, csúsztam lefele a lejtőn, szörnyű dolgokon mentem kersztül, rossz dolgokat csináltam. Aztán terhes lettem és minden megváltozott. "Lenyugodtam", minden a helyére került. Imádom a gyerekem, jobb dolog nem is történhetett volna. Persze anno nem így terveztem, de most már nem bánom, hogy így alakult. Persze nem ez az általános, ami velem történt. Van amikor hátrány. Nálam előny volt. :)

Ezt neked kell elsősorban érezni. Én nem akartam, de így történt, hozzá nőttem a feladathoz, felelősséget kellett vállalnom. És megérte. :)

Szia!

Én 20 évesen szültem az elsőt úgy,hogy alig hogy megismerkedtünk,olyan szinten "dúlt a Love" ,hogy pár hónap után mind a ketten gyereket akartunk-akkor 19 voltam. Mi nem bántuk meg!! Sok dolgon keresztül mentünk,együtt,egymás kezét fogva! Sokan nem is gondolnák,mi mindent éltünk mi meg! A szemünkbe senki nem mondta,hogy "ugyan minek gyerek?!". Akkor még annyira fiatal voltam agyilag,hogy nem is fogtam fel igazán,hogy -Anya lettem! Mindent amit lehetett megadtam Neki,óvtam és neveltem. Betöltöttem a 21-et,akkor rögződött bennem az,hogy "Anya vagyok!" (akkor még éppen nem volt fél éves a kislány).

Lemondani: egy ideig hanyagoljuk a "kettesben,mocis találkozókat". Erről kellett lemondani,ami hiányzik is. Az,hogy mindig kéznél vagyok,látom,hogy fejlődik- illetve ez már többes szám!:-)

... leírhatatlan!! Nem tudok konkrét hátrányt írni! Persze vannak napok,amikor valamiért nehezebb a gyermeknevelés,de ez eltörpül az örömök mellett!! :-)

Sokszor elnéztem a lányok apját is,aki imádja a lányait,hogy beszél velük... egy rosszabb nap után is képes megnyugtatni a két nagyot,ha valamiért sírnak,vagy ha veszekednek,kibékíti Őket semmi perc alatt :-) Ő most igaz,elég távol kapott munkát,és ritkán jár haza,de nem bántuk meg egy cseppet sem,hogy Ők lettek!

Üdv: 25 éves,3 lányos

Szia!

20 évesen szültem, stabil kapcsolatba, hitel nélkül, de kevés keresettel. Holnap lesz 8 hónapos a fiam, lassan 1 éve házasok vagyunk, és rengeteg a tervünk. A világ legboldogabb embere vagyok, alig várom, hogy legyen még 1 babánk, de addig még sok minden vár ránk. Sokat változtunk az évek alatt, de együtt, jó irányba húztuk egymást. A férjem 28 éves. Nagyon jó apa, megértő férj, ha lehetne, mindenkinek ilyen férjet kívánnék! IMÁDOM! A fiam is egy kis tündér, semmire nem cserélném el! Egy gyerek mindennél többet ér! Ha mind2-en szeretnétek, akkor szerintem nyugodtan vágjatok bele.