Mi lesz a sok könyvből nevelt gyerekre? Meg fogják állni valaha is a helyüket az életben?

Anyósom óvónő. Ne tudd meg. Visszapofázik a 3 éves gyerek, és elküldi az óvónőket az anyjukba. Szó szerint.

Nem fogadnak szót a Jóistennek sem.

Anyós és a kolléganői az utóbbi években rászoktak a pofozkodásra.

A gyerek attól még ilyen marad, de legalább szót fogad.

Az más kérdés hogy mit csinálnának a kedves szülők, ha ezt tudnák :))

Szerintem nem jó, ha könyvből nevelik a gyereket, mert sok rossz tanács is lehet benne. De szoktak olyan papok is lenni, akik arra kérik a szülőket, hogy verjék meg a gyereküket, ha feleselnek.

Felháborító, hogy a mai világban rossz útra nevelik a gyereküket. De akadnak olyanok, akik tudják, hogy mi a helyes út!

A barátnőm úgy neveli a kisfiát, hogy megtanítja őt az élet szabályaira, hogyan kell illedelmesen viselkedni, mindig legyen kedves az emberekkel. És szeret meséket olvasni neki. Azt is mondta a barátnőm, hogy egy szülő ne legyen se túl szigorú, se túl engedékeny.

Egyébként ismerek valakit, aki úgy nevelte a lányát, hogy a könyvekből mindenféle baromságokat olvasott el. És úgy gondolja, hogy a liberális nevelés jó módszer. Én nem nevezném ezt liberalizmusnak. Ez nemtörődömség! Hisz nem is törődött a gyerekével, mindent ráhagyott neki, mert azt hitte, hogy ez is a nevelés része. Csak akkor eszmélt rá, hogy hibát követett el, amikor az iskolás lett és folyton azt hajtogatta, hogy nincs kedve suliba menni, pedig muszáj. És azért csinálja ezt, mert amikor ovis volt, akkor mehetett oviba, amikor a kedve tartotta!

Most nem tudom, hány éves a lánya, de nagyot fog majd nézni, hogyha lelógja az iskolát és rendőr viszi be az igazgatóhoz!

Elképzelni se tudom, milyen felnőtt lesz belőle.

Lehet könyvből ötleteket meriteni de nem alapoznám a gyereknevelést pl egy suttogóra..Nem tudni mi lesz a gyerekekkel majd 20 év mulva kiderül addig meg Te is szülj és rájössz hogy néha nem elég az ösztön nem árt egy-két uj nézőpont amit egy egy könyvből merithetsz!

és off! eltörném a kedves ovónő kezét ha megütné a gyerekemet!szégyen hogy képzett,iskolázott ember révén ennyire futja neki...botrány!

Ne haragudjatok de ezen kiakadtam és tudom hogy nem a témához tartozik na de ilyet Én még nem is hallottam..

Bocsi, hogy OFF, de a pofozkodós óvónő nálam is kiverte a biztosítékot... Ez szerintem szakmailag a teljes bukás. Egy óvónőnek tudnia KELL ezer más fegyelmezési módszert.

Egyébként az ilyen liberális, nem fegyelmezem a gyereket típusú szülők nem hiszem, hogy sok nevelési könyvet olvasnának... Hiszen pont az a nevelésük lényege, hogy NEM nevelnek, csak ráhagynak.

Mert amiket én olvasta nevelés meg gyermekléletani könyveket, abban mind az van, hogy nagyon is KELL a gyereknek a korlát, a szabályrendszer, mert anélkül teljesen bizonytalan lesz, nem talál kapaszkodókat. Nem véletlen, hogy a liberálisan nevelt gyerekek mind problémásak. Azt hiszik a szülők, hogy marha jót tesznek ezzel a gyerekükkel, pedig pont, hogy tönkreteszik. Nem tanulják meg a társas együttélés szabályait, problémásak lesznek a személyes kapcsolataik, nem tanulják meg, mi az a szabálykövetés, ami aztán az egész felnőtt életüket megnehezíti. És persze a szülőket sem fogják semmibe sem venni az ilyen gyerekek, mert ha a szülő nem tanítja meg a másik emberek tiszteletére, akkor ővele sem fog másképp viselkedni.

Ui: Ez egyébként nem csak a 6 éven aluli korosztálynál probléma. Ez a liberális nevelési irányzat már vagy 15 éve elharapózott. Sőt, talán a mostani kisgyerekes szülők mintha kezdenének tudatosabbak lenni, az én ismeretségi körömben senki nem ez a "nem szólok rá a gyerekre" típus.

Az utolsó válaszadó szépen fogalmazta meg a liberális nevelésből kialakuló problémákat. Teljesen egyetértek ezzel.

Tavaly családi látogatás volt nálunk. Sajnos eljött egy kisgyerek is. Mialatt a felnőttek beszélgettek egymással, a gyerek a kanapénkon ugrált. Odamentem hozzá és szépen kértem, hogy ne csinálja ezt, mert tönkreteszi a kanapét. Sőt, le is eshet és baja esik. Nem hallgatott rám, hanem olyan arccal bámult rám, mint aki értetlenkedik. Folytatta az ugrálást. Ismét rászóltam. Abbahagyta, viszont elkezdett éktelenül visítozni. Erre az anyja (az unokatesóm felesége) azt mondta nekem, hogy hagyjam már! Hadd csinálja!

Na, erre az egész rokonság a védelmemre kelt. Azt mondták, igazam van, hogy nem szabad mindent a gyerekre hagyni. Ráadásul magas hangerőből kellett magyarázkodniuk a gyerek visítozása miatt.

A nő úgy megsértődött, hogy karon ragadta a gyerekét és szólt a férjének, hogy "menjünk most haza, de rögtön!"

Mikor elmentek, az egész család témát váltott. Mindenki arról beszélgetett, hogy milyen hülye ez a nő, hogy így neveli a gyerekét.

Hát, ennyit a liberalizmusról.

Nekem is mindig megmondták, hogy mit csináljak, mindig elő volt írva, hogy takarítsak, keljek fel törölgetni, gyomlálni stb. Ebből nem tanultam felelősséget, a saját lakásomban meg csak időnként jön rám a vixolás, mikor már tényleg elég gáz. Addig semmi, mert nem állnak fenyegetően mögöttem, hogy takarítsál.

A gyerekben azt kell kialakítani, hogy legyen belsőkésztetése, tanuljon felelősséget, nem rákényszeríteni mindenfélére, mert annak nagy részt az a vége, hogy ahogy nem vagy ott ellenőrizni, nem is csinálja, mert minek? Addig csak azért, csinálta, mert ráerőltetted.