Van itt olyan anyuka vagy apuka, aki úgy érzi, hogy a gyerek érkezése rontott a házasságán?

Tervezett babánk volt, de így is sokat rontott. Tápszeres, mert egy csepp tejem sem volt, pedig 24 órából 26-ot cicin lógott. Hasfájós, fogfájós. Szóval nem csinálnám még egyszer végig ha milliókat fizetnének akkor sem. Főleg az emberek hozzám való erőteljes negatív felhangjai miatt.

Mivel mindketten kimerültek voltunk, és ott volt az állandóan síró kicsi így erőteljesen megromlott a kapcsolatunk. A végén már egymáshoz is alig beszéltünk.

A férjem elkezdett kifelé kacsintgatni, csábító is volt. De idejében fülön csíptem. Első dühömben el akartam válni, holott a megcsalás fizikailag még nem történt meg, de nagyon nagyon fájt. Leadtuk a gyerkőcöt a mamához mi meg fél napot végig veszekedtük. Amolyan igazi tányértörős módon. 1 hétig kerülgettük egymást, én kiállítottam a szükséges válási nyomtatványokat és az orra alá dugtam.

Nem volt hajlandó aláírni. Valami megváltozott. Rájöttünk, hogy nem tudunk egymás nélkül élni :) lehet röhögni, hümmögni, de bár már nincs lángoló szerelem de ragaszkodás annál inkább. Így mondhatni újra elkezdett udvarolni, én meg megpróbáltam magam emberi formába hozni, ami leginkább a kiadós alvásból állt. (amúgy nem hanyagoltam el magam)

Most már nagy a gyerkőc, 3 éves. Beszél, eszik, szobatiszta stb. így sokkal könnyebb vele. Nem mondom, a szex most is örülünk, ha 2 hetente összejön, de sokkal minőségibb, mint a rutin d..gás a mennyiség miatt. A férjem mondta már, hogy kár lett volna, ha szétmegyünk, mert nem látta volna így fejlődni a gyönyörű kicsikéjét. :)

Szóval szerintem ne a mennyiségre menjetek, hanem a minőségre. Próbáljatok meg hármasban programokat kitalálni. Nem tudom mekkora a gyerkőc, de nekünk már a hármasban sétálás is sokat segített.

Közös séta, mesenézés, olvasás, játék, játszóterezés, piknik, stb ahol mindhárman együtt vagytok. Ha úgy érzed a férjeddel van gond, akkor beszéljétek meg, ne hagyd, hogy lerázzon "nincs semmi" szöveggel.

Kedves lepontozott!

Hívhatjuk mi egymást csirkefarhátnak is, ha nap, mint nap életben tartjuk a tüzet így vagy úgy. Nem szavakból jön le, hogy mekkora a szerelem. Hány olyan pár van a földön, akik álszent módon a külvilág felé úgy vetítenek, hogy így Szívem, úgy Szerelmem, közben csak az egész egy színjáték. Ha csak a szavakból jön le a szerelem, ott valami el van cseszve. Nálunk Apázás van, ettől független két éven belül a második kis babát várjuk. 5 és fél hónapos volt a kis Tündérünk, mikor összejött a kis testvér.

Párom rengeteget dolgozik, mégis heti egy két szex simán működik. Hidd el Őt nem kedvetleníti el, hogy le van apázva. Mondjuk ha Te ezt konkrétan nem hiszed el, akkor is így van. Napi szintűek a puszik, csókok, vagy a bújás, attól független, hogy nincs minden nap szex. Elmondjuk egymásnak akkor is, hogy mennyire hiányzik a másik és mennyire fontosak vagyunk egymás életében. Rengeteg módon, tettekkel is fent lehet tartani a tüzet. Nem attól lesz happy minden, hogy Szívemnek hívom a másikat.

Kedves kérdező!

Szinte mindenhol megesik az, ami Nálatok. Valamelyik kapcsolat túléli, valamelyik nem. Erre csak tudatosan lehet készülni, tenni kell ellene, akkor nem fog bebukni a ragaszkodás. Mondom, apró kis dolgokkal is lehet jelezni a másik felé a szerelmet, nem csak az ágyban. :) Elég pár kedves szó, egy ölelés, elég elmondani (és fontos is), hogy Neked Ő mennyire fontos. A szexről meg az a véleményem, hogy sokszor "evés közben jön meg az étvágy!" ;) Nálunk is a baba elalvása után jut egymásra több idő. :) Néha nagyon fáradtan, de annál boldogabban esünk be az ágyba egy kiadós kényeztetés után. :D Sok sikert!

Nállunk addig fajult a dolog, hogy gyerek 8 hós korában el is költözött. Fél év alatt látogatások alkalmával sokat beszéltünk újra közel kerültünk egymáshoz. A iba ott volt,hogy a gyerek volt az első.

Békülési ajándék a visszaköltözés után érkezett egy kislány személyében :)))