Miért gondolják sokan, hogy aki otthon van terhesen az jókedvében teszi? Ismertek olyat, aki dolgozhatna, nincs orvosi oka otthon maradni de mégis elment táppénzre?

Én ismerek egy anyukát, aki az 5. hónap után otthon maradt, hogy kizárólag az anyaságra készüljön, főleg lelkiekben. Jól tette. Nem is az idegbajt adja át a gyermekének, hanem a kiegyensúlyozottságot, a harmóniát, amit meg tudott teremteni magában.

Neked is ezt tanácsolnám, hogy ne másokkal foglalkozz, hanem a születendő gyermekeddel, leendő családi életetek kialakításával, önmagaddal. A pici születése után már úgyis háttérbe fogod szorítani magadat.

A külvilág kritikái pedig úgysem fognak véget érni soha, szülés után csak több és több lesz belőlük, most kell tudni lekezelni őket.

Én a betöltött 9. hét után itthon maradtam.

Igen én is megkaptam sok helyről, többek között itt is, hogy lusta vagyok és biztos találtak volna munkát nekem, ha jelzem, hogy maradnék, pedig egy nagyon prózai oka volt az itthon maradásomnak: rendőr kismamaegyenruhát még senki nem gyártott, ugyanis egyenruhás rendőr vagyok :) plusz törvényileg 12 hét után amúgy sem dolgozhatok, a főnököm meg ahogy megtudta, hogy babát várok, abban a pillanatban küldeni akart volna betegállományba. Na arról már nem is beszélek, hogy akkor még 100% volt a betegállomány. :))

Ne foglalkozz a rosszindulatú beszólásokkal, tudom ilyenkor amúgyis extra érzékeny az ember lánya, de nem érdemes. Pihenj sokat, élvezd a terhesség minden percét, és hagyd, hogy irigykedjenek rád azok akik robotolnak és nem tehetik ezt meg. (tisztelet a kivételnek, tudom, hogy nagyon sokan szívesen dolgoznak terhesség alatt)

Igen, magamat. :)

Tanítok és eljöttem a 3. hónapban, hogy az érettségizőimet időben átvegye más. Csak én voltam egyedül németes a gimiben, keresni kellett mást. Amúgy is, sok volt a meló, heti 3szor 12 óra és elég stresszes is. Jobbnak láttam eljönni. Nem hallottam, hogy pusmognának mögöttem, sőt sokan inkább helyeselték.

Nem bántam meg. Én sem lustaságból. Szeretem a munkámat, előtte is kidolgoztam a belemet. Jobb volt így.

Én is csak úgy itthon maradtam:)

Havi 20 ezerrel kerestem volna többet, ha dolgozom napi 8-10 órát stresszben.

Nekem ez nem hiányzott, nem tagadom, kiírattam magam és "lóbáltam" a lábam.:) Egy csomót olvastam, pihentem, kertészkedtem, pakoltam, rendezgettem. Hipp hopp elszaladt az a 9 hónap.

Én is magamat. :) Utáltam a munkámat, és sikerült jól összevesznem a főnökömmel, aki szerintem nagyon inkorrekt módon bánt velem, nem a terhességgel kapcsolatban, hanem egyébként. Sőt, még így is jó fej voltam, mert a decemberi hajtásban még maradtam, és csak karácsony után mentem el.

Engem senki sem lustázott le, de ha tette volna, sem érdekel. Otthonról ugyanannyi fizut kaptam, mintha bejártam volna, innentől meg magasról nem érdekelt mások véleménye.