Miért támadják azokat, akik esetleg megfontoltabban vállaltak gyereket?

kedves 6-os! 40 éves korában még eltartó, de majd a nyugdíjas éveiben eltartott lesz és nem hagyott maga után senkit sem,aki majd a későbbiekben munkát vállal!

Kedves kérdező! ebben persze abszolút igazad van! és igazságot alójában nem lehet tenni,mert véleményem szerint egyik véglet sem jó. de így értem mire céloztál a kérdéseddel. hát igen, 10 millió hitelre munka nélkül...

Sógorom (férjem bátyja) anno fiatalon (25) nősült, vállalkozásba kezdtek a szintén fiatal (25) feleségével, hogy majd biztosítani tudják a gyerekeiknek a jólétet. 10 évig dolgoztak a gyerek jövőjén, ekkor voltak ugye 35 évesek és ekkor kezdték el a baba-projektet, mondván, hogy most már úgy állnak anyagilag ahogy kell egy gyerek vállalásához (saját ház, autó, biztos anyagi háttér). Csakhogy a sors fintora, hogy a baba nem jött össze, évekig próbálkoztak, 40 évesen az orvos lebeszélte őket a beültetésről is. Pedig ha előbb próbálkoznak, fiatalon lehet, hogy több esélyük lett volna, akár beültetéssel is. Azóta is megkeseredettek és ezerszer megbánták, hogy ennyire kitolták a gyerekvállalást és irigykedve nézik a gyerekeinket, akikkel egy másfél szobás házban lakunk BOLDOGAN, bár nem gazdagon. Én viszont egy másodpercig sem irigylem őket az anyagi jólét miatt, ha ez volt az ára.

Kedves 14-es válaszolónak: Lekezelően????? Hiszen sajnálom őket azért, amiért nem lehetett gyerekük. Attól, hogy nem irigylem őket, miért lennék lekezelő? Ha nem lett volna egészen tiszta, azért írtam le a történetüket, mert arra szerettem volna rávilágítani, hogy nem biztos, hogy jó sokáig várni a babával (az anyagi jólétig), mert - szerintem logikus - ha sokáig várnak, kifuthatnak az időből (ahogy szegény sógoromék is). De már bocsánat, azért 45 évesen szerintem már nem igazán ideális gyereket szülni, hiszen fel is kell nevelni és bizony 60 évesen szülői értekezletekre járni és kamasz gyerekkel bajlódni nem hiszem, hogy éppen ideális lenne.