Férjemmel a szüleimnél élünk, szerintetek jó döntést gyereket vállalni a szülői házba?

Nálunk ez úgy van, hogy a ház a testvéremé és az enyém, apum velünk lakik, mert nincs hova mennie. Van egy gyermekünk, szeretnénk külön menni, de amíg nem tudjuk eladni a házat és kifizetni egymást addig nem tudunk elmenni. Bár félek, hogy apukám oda is velünk fog jönni, bár az neki se és nekünk sem lenne jó. (Nagy italozós az öreg és ha saját házunk lesz a férjem nem fogja tűrni, hogy igyon, azt meg ő nem fogja tudni megállni.)

Hát de ez van. Nem tudom a mai gazdasági helyzettel mikorra fognak rendeződni soraink, és már fiatalabbal sem leszünk, így bevállaltuk a babát. Megvagyunk, de lehetne jobb is.

Én azt mondom is-is.Nyilván jobb volna külön,de ha nem tudjátok kivitelezni,akkor én is azt gondolom,hogy ne emiatt maradjon ki egy (vagy több) apróság az életetekből.És itt jönnek a pozitívumok:mindig lesz valaki,aki segít Neked,ami az elején iszonyat hasznos és jó tud lenni.Később pedig kevesebb gondot és tervezést fog igényelni,ha el kell menned valahova és tudod kire hagyni a gyerkőcöt.

Persze kérdés az,hogy mennyire élhető maga a közeg és nem mentek-e egymás agyára.Én tuti nem tudnék anyósomékkal egy fedél alatt lakni,de ezek mi vagyunk.

Arról meg nem is beszélve,hogy ha már van családotok,talán kicsit motiváltabb az ember az ügyben,hogy lépjen valamerre a különélés terén.

Az a legjobb, ha külön vagytok. DE! Ez nem mindenkinek adatik meg. Nekünk sem adatott meg, így mi is szülőknél lakunk, mondjuk a férjem szüleinél.

Én azt gondolom, ha anyagilag függetlenek maradtok-lesztek, ha képesek vagytok kompromisszumokat kötni, kölcsönösen tisztelni egymást és egymás döntéseit, jól kijöttök egymással, akkor igen. Ránk ez zömében igaz, szoktak lenni kisebb-nagyobb gondok, de eddig mindet megoldottuk és sokkal jobb így, mint adósságba verni magadat és még úgy szülni egy pici babát, majd mikor véletlenül apukát kirúgják a munkahelyéről, akkor azon sakkozni, hogy vegyek még egy csomag pelenkát vagy inkább a törlesztőt fizessem be. Durva ez így, de nagyon sokan így vannak. Beszélgettem én is olyan anyukával, aki azt mondta, hogy inkább ne ment volna külön, mert annyira sokat fizetnek a hitelre, hogy nem jut már magukra.

Csak úgy lehet külön menni és gyereket vállalni, ha van indulótőkéd a lakáshoz és félretett pénz a gyerekre. És ez nagyon sok embernél nincs így.

És ha nincs így, azért nem kell hosszú éveket várni a babával, csak meg kell tanulni együtt élni a másikkal, már a szülői házban anyagilag függetlenedni és tényleg ha jó a kapcsolat, akkor lehet jó döntés oda gyereket vállalni. Lehet jobb döntés, mint külön menni. És persze az ott eltöltött idő alatt arra tervezgetni, gyűjtögetni, hogy minél előbb saját lábra tudjatok állni és külön lakásba-házba menni.