Miért tartják meg a gyereküket egyes emberek, ha tudják, hogy szellemi fogyatékos vagy teljes életre képtelen lesz?

> Miért tartják meg a gyereküket egyes emberek, ha tudják,

> hogy szellemi fogyatékos vagy teljes életre képtelen lesz?

Mert nem képesek a racionális gondolkodásra. Érzelmi döntést hoznak.

> Az ilyen embereknek jobb, ha nem születnek meg,

Nem csak nekik, hanem a szülőknek is, sőt az egész társadalomnak is.

18:07

> Van amikor nem derül ki hogy a gyerek beteg.

Igen, ilyen is előfordul.

Na de amikor tudják előre, hogy igen nagy valószínűséggel súlyos fogyatékos lesz a gyerek, de a drága anyuka mégis úgy dönt, hogy a világra sz*rja?...

18:05 / 18:09:

Több éves gyerek nem egyenlő magzat! Van némi kis különbség egy 3éves gyerek, meg egy 2hónapos magzat között. Ezutóbbi -mivel az idegrendszere még nagyon korai fejlődési fázisban van- tulajdonképpen nem is nevezhető embernek...

Kedves kérdező, én gyógypedagógusként dolgozom, tudom milyen sérült, fogyatékos gyerekekkel foglalkozni. Persze akiket én tanítok, azok enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékosok, jó esetben megfelelő fejlesztéssel teljes életet élhetnek.

Szerintem akikre te gondolsz, azok a súlyos sérültek, akik egész életükben gondozásra szorulnak, önálló életvezetésre képtelenek, értelmi sérülés mellett szervi bajaik is vannak, halmozottan sérültek. Igen széles a paletta, és sajnos nem lehet tudni, ha egy magzatról kiderül is bizonyos dolog, mennyire súlyos a helyzet, életképes lesz-e vagy életképtelen, gondozásra szorul-e, vagy fejleszthető.

Engem egyszer felkavart egy cikk. Egy amerikai házaspárról írtak, akiknek megmondták az orvosok, hogy a magzatnak igen súlyos fejlődési rendellenessége van, meg kell szakítani a terhességet, mert nem fog élve megszületni, vagy csak pár percig élhetne. A szülők úgy döntöttek, megszülik a babát, mert ez az ő gyermekük, joga van élni ha csak pár percig is. A szülés után fényképeket, videót készítettek a babáról aki pár percig élt csak, de azt a pár percet a családja körében töltötte.Hát nekem nem lenne ehhez lelkierőm!

Én a mostani terhességemmel azért vállaltam az amniocentézist, mert az AFP eredménye nem lett jó, és úgy voltam vele, ha kiderül, hogy beteg lenne a baba, jelen esetben a Down kór lehetősége állt fenn, én nem szeretnék beteg babát felnevelni. Sajnos a Down kórosok között is ismerek olyat, akinek nagyon sok baja van, és tényleg szenvedés az élete, míg más Downosok csak enyhe fokban érintettek. De ezt nem lehet előre tudni. Az eredményem már megvan, a baba egészséges, örülök, hogy nem kellett ilyen döntéshelyzetbe kerülnöm.

Aki tudatosan vállal egy beteg babát, az vagy nagyon erőslelkű és bátor, vagy nincs teljesen tisztába vele, mire számíthat.

Én mivel nagyon sokmindennel tisztában vagyok a sérültekkel kapcsolatban, talán ezért is nem vállalnék egy sérült babát, persze ha időben kiderülne róla. Mert ha csak szülés után derülne ki, akkor természetesen felnevelném.

És persze arról nem beszéltünk, hogy nemcsak veleszületett fejlődési rendellenességek vannak, hanem nagyon sok komplikáció kialakulhat szüléskor, és egy oxigénhiányos állapot okozhat maradandó károsodást a megszületendő babánál. Azt sem látja senki előre!