Merjünk babát vállalni? Nem a korom miatt aggódom, hanem a tényezők miatt.

22 évesen jöttem össze a párommal a munkahelyemen! Egyből össze is költöztünk, hál istennek minden nagyon jó volt, a munkahelyen se piszkáltak minket, mert nagyon jó volt a légkör. Eltelt 1,5 év úgy hogy mi is 24 órában voltunk együtt, és hidd el nagyon sok volt már a végén... Eljutottam oda, hogy imádom a páromat, de már nem tudtunk úgy együtt lenni, hogy ne veszekedjünk ezért úgy döntöttem, hogy felmondok, hogy megmentsem a kapcsolatunkat! Természetesen azóta se nagyon találtam olyan jó munkát, voltak munkahelyeim, de rövid ideig tartottak vagy nem fizettek jól egyáltalán, de a kapcsolatunk megújult! Sokkal nehezebben jövünk ki azóta, de a 2. év végén úgy döntöttünk belevágunk a babaprojektbe! Akkor még mi is albérletben laktunk, nagyon nehezen jöttünk ki, volt pár hitelünk ami miatt nagyon nehéz volt a megélhetés.. azóta a párom örökölt egy fél lakást, szóval most legalább saját lakásban élünk, és 1 év után sikerült csak a baba pont jókor mert most sincs igaz munkám, de nincs már hitelünk, nincs albérleti díj sokkal könnyebb minden! De így visszagondolva nem vágtam volna bele olyan korán, mert iszonyú sok pénzbe kerül a baba, és még úgy is, hogy ingyen kaptunk egy csomó mindent, ruhákat, kiságyat stb.. és ha nem tudom hogy lesz e saját lakás, akkor nem vágtam volna bele... Mi is szeretnénk lagzit, de mi nem azért halogatjuk mert nem akarjuk elkapkodni, hanem mert sokkal fontosabb helyre kell most a pénz, mint egy dínom dánomra... Majd később lesz esküvő egy pici szerény, de csak ha már lesz rá keret....

Én azt mondom, hogy várjatok még ezzel a baba témával, mi is kiélveztük az együtt töltött 3 évet, nyaraltunk, kirándultunk, buliztunk, barátoztunk, meg hát ugye kiismertük egymást, ami a lehető legfontosabb, mert ugye máshogy is végződhetett volna, ha nem mondok fel... Ki tudja még mit hoz a jövő, de én ha adhatok egy jó tippet, amint van egyikőtöknek jobb ajánlat, azonnal menjen máshová dolgozni! Ne várjátok meg amíg rosszabb lesz..

Szia!

20 évesen lettem terhes,1 éve voltunk együtt,épp akkor költöztünk össze mikor megtudtuk,nem terveztük,és midnig rendesen védekeztünk.Főiskolás voltam még vagyok,előtte csak diákmunkáim voltak,párom is így volt,de végül megtartottuk.Én Gyest +családit kaptam plusz a diákhitelt, párom ösztöndíjat,és dolgozott is,majd fiam 16 hónaposan bölcsibe ment én gyakorlatra és dolgozni.Meg tudtunk élni hozzá kell tenni vagy egy 6 éves öcsém így sok mindent nem kellett megvennünk,apukámnak egy lakása amit nem használ és rendbe hoztuk,még az utolsó suli évben ott laktunk albérletbe ahol a sulink volt,most már csak pár vizsgám van,most már a lakásban amit rendbe tettünk.Az meg hogy 21 évesen kinőttél a bulizásból,az nem hiszem,mert akkor elég régen kezdhetted,hidd el ha esetleg bevállalod rájössz mennyire nem nőttél ki belőle.Amúgy mi eljárunk szórakozni együtt is,és külön-külön is de az teljesen belefér,kb 2-3 hetente eljutunk,de minden héten vagyunk egy kicsit kettesben is.Nekünk csak polgári házasság volt,mert még gyűjtünk a templomira.nem panaszkodhatunk megélünk,van hol lakni van autónk is lassan diplománk,és hidd el nagyon szeretem a fiam aki 1 hónap múlva 2 éves,de ha választhatnék terhes legyek-e vagy nem akkor inkább elhalasztanám 24-25 éves koromra a gyerekvállalást,inkább azért mert egyszerűbb lenne,nem kéne ennyi szervezés,nem a fiunk mellett hanem előtte teremthetnénk meg az egzisztenciát.Párommal együtt vagyunk 3,5 éve,nagyon szeretjük egymást,de azt is tudom,hogy alakulhatott volna máshogy is,és 8 hónapos kapcsolatba gyereket nem vállalnék 21 évesen. 23L