Miért van az, hogy valaki a saját gyermekére legtöbbször úgy utal, hogy "a gyerek"? Tehát nem a nevét mondja, ha róla beszél. Ez szerintetek is zavaró? Lehet jelentősége? (főleg ha a jelen is van a "gyerek", és úgy beszél róla)

én is sokszor hívom gyereknek, apával ha róla beszélünk, csak így hívjuk egymás között :) olyan ez mint egy becenév, mikor még pici volt, akkor meg babámnak hívtam...

nem hiszem, hogy van jelentősége, vagy gondolod kevésbé szeretem, mert "gyereknek" hívom, nem pedig "Janinak"?

Imádom a gyereket, most is itt szuszog mellettem, mert a mai kérése, hogy velem alszik... :)

lekicsinylőnek érzed?

én is sokszor emlegetem így. nekem boldogság így mondani, hiszen így mindenkinek a tudtára tudom adni,hogy nekem VAN EGY GYEREKEM! :D ha csak az mondanám egy távolabbi ismerősnek, hogy "még megyek a tscoba,mert veszek Julisnak gyümölcsöt"... Julis akár a szomszéd is lehetne. Így viszont egyértelműen kitűnik a szövegkörnyezetből,hogy Julis nem a szomszéd,hanem a GYEREK. és egyetértek az előző válaszolóval, NAGYBETŰS GYEREK! Mint mikor a szerelmemről úgy "beszélek" írásban,hogy "Ő". nem úgy,hogy "ő". pedig ugye a magyar nem kezdi nagy betűvel a személyes névmásokat. így fejezi ki az ember betűkkel, hogy Ő fontos nekem. a Gyerek is fontos nekem :)

Szia!

Sajnos, ha valami rosszaságot követnek el, akkor szoktam le Gyerekezni a gyermekeimet!

Amúgy mindig a nevükön szólítom őket, vagy Kisfiamnak és Nagylányomnak, szoktam még.

Üdv két gyermekes Anyuka.