Nálatok is beleszólnak a nagyszülők a gyereknevelésbe?

Az én szüleim nagyon messze laknak, így ők ritkán látják a gyerkőcöt, anyósom viszont a szomszédunkban lakik, eleinte minden nap (!!!) átjött (de nem segíteni, csak felrázni az alvó gyereket "babázás" címszó alatt), és sokszor ő is az agyamra ment/megy.

A fiam fél éves koráig csak anyatejes volt (kínkeservesen lett tejem), de anyósom folyamatosan azzal jött, hogy miért nem adok az 1 hónapos gyereknek almát, 2 hónaposan miért nem kaphat banánt, majd később jött azzal a hozzátápláláskor, hogy miért nem keverek a spenótba/sütőtökbe cukrot, és mikor az elején hasfájós volt a gyerek anyósomnak szent meggyőződése volt, hogy azért sír a baba, mert "szomjazik", hordta ide literszámra a babavizet, és erőltette, hogy itassuk. (Sajnos nehéz volt így, én sík ideg voltam, a párom meg őrlődött, hogy kinek adjon igazat...) Aztán olyanokat is mondott anyósom, hogy fel fogja pofozni a védőnőnket, mert hülyeségeket beszél (=kapjon a gyerek Infacolt). Nyáron a babakocsiban állandóan be akarta takarni a gyereket, folyton azt hallgathattam, hogy szegény gyerek meg fog fázni (40 fokban), illetve ha itt volt, és az etetésre került (volna) a sor, állandóan leste, ahogy szoptatom a gyereket. Hiába csuktam be az ajtót, hiába tettem szegény gyerek fejére egy textilpelenkát, anyósom feje ott volt gyakorlatilag a gyerek feje mellett, mondván a gyerek meg fog fulladni a bimbóvédőtől. (Egyszer már sírt a gyerek, tök éhes lehetett szegényem, leültem a fotelba, magam elé vettem a szoptatós párnára és néztem anyósomat, hogy vajon le fog-e esni neki, hogy a gyerek addig üvölteni fog és nem kap enni, amíg ő ki nem megy a szobából.)

Szóval szörnyű, de a párom miatt néha muszáj nyelnem. Anyósomnak nincs senkije, most az unokán akarja kiélni magát...

Anyám nem szólt bele, anyósom próbálkozott, de a férjem rövid úton leállította. Kétszer megkérte szépen, harmadjára mondta, hogy fogja vissza magát, vagy maradjon távol :)

Hatott, azóta is tökéletes nagyi :D