Aki védekezés mellett lett terhes hogy tudott örülni?

Várj, most az a kérdésed, hogy aki nem örült a terhességének, az hogyan tudott neki örülni?

Nyilván sehogy, hiszen azt írtad, hogy nem örült neki.

Eleinte nagyon nem tudtam örülni neki. Igaz, a férjem sem.

A második babánk 3 hónapos korában gyógyszer mellett fogant a pici. Az akkori lelkiállapotomat leginkább a kétségbeesés jellemezte, totál kiborultam, annyira, hogy komolyan szóba került az abortusz is.

Főleg a kicsi korkülönbség rémített meg. Szerencsére a védőnőnk nem üres frázisokat pufogtatott, hanem összehozott egy 11 hónap különbséggel született testvérpár egyedülálló anyukájával. Náluk meg azt láttam, hogy remekül megold mindent. Onnantól tudtam örülni a babának, az örömömet pedig tetézte az, hogy 2 fiú után kislányt vártam.

A vége felé megint elbizonytalanodtam, és rettegni kezdtem. Annyira, hogy amikor a pici megszületett, nem is igazán tudtam neki örülni. Éjszaka jött a világra, csak másnap reggel mehettem érte, akkor is húztam az időt. Ahogy megláttam a kis tologatós kocsiban végem volt, elöntöttek az érzelmek. Onnantól a szívem csücske lett.

Amúgy nem volt mitől paráznom, soha nem okozott gondot, hogy így alakult:-)