Anyukák, akiket gyermekkorukban bántalmazták (akár
lekileg, akár fizikailag) a szülei, ti megtudtatok
bocsátani? Mennyire engeditek a gyereketeket a közelükbe?
Figyelt kérdés
Szerencsére csak elméleti kérdés :)
És nem 1-2 pofonra gondolok hanem "bár megdöglenél" vagy nadrágszíj verés és hasonlók
Sajnos van egy 1-2 ismerősöm aki így élt
2015. jún. 12. 13:11
1/6 anonim válasza:
Volt lelki is, testi is, noha szerencsére nem mindennaposan. Havi 1x eljön, elszórakozik a gyerekekkel, de ennyi. Folyton vinné el a nagyobbat, ő menne is, de én nem engedem és soha nem is fogom.
2015. jún. 12. 13:51
Hasznos számodra ez a válasz?
2/6 anonim válasza:
Napi szintű volt a bántalmazás, fizikai, ebből eredően lelki lett, mert már rettegtem apámtól, ha csak megláttam, hogy jön haza.
Hetente-kéthetente találkozunk, vasárnaponként fél-1 órára, ha épp otthon van. A gyerekkel jól elvannak egymással, fociznak, játszanak, nekem meg még néha most is görcsbe rándul a gyomrom tőle. Szerintem sosem fogok tudni megbocsájtani neki.
2015. jún. 12. 16:27
Hasznos számodra ez a válasz?
3/6 A kérdező kommentje:
Köszönőm a válaszokat
Akkor ugy làtom a lelki sebek nem gyogyultak be :(
Igaz még csak kamasz vagyok de én nem fogom bántalmazni a gyerekemet
Bár ha velem ezt csinálták volna én sem tudnék megbocsátani
2015. jún. 12. 16:49
4/6 anonim válasza:
Sokszor sanyargatott,lelkileg,testileg is(Anyám,Apunak a kis manója voltam).Ez már régen volt-17.5 évesen elköltöztem otthonról,ennek is már 25 éve-azóta 3 gyerekem született,és megbocsátottam.Elfelejteni soha nem fogom,de már nem haragszom.Folyamatosan próbálja jóvá tenni,a gyerekeket imádja,soha egy ujjal se nyúlna egyikhez sem,és lelkileg sem tudna ártani Nekik.Sokszor leültünk beszélgetni már erről.Túl gyorsan esett ismét teherbe(alig 18 hónap van közöttünk a tesómmal)elvetetni nem mert(a neveltetésénél fogva)és ez idegileg megviselte....
2015. jún. 12. 19:25
Hasznos számodra ez a válasz?
5/6 anonim válasza:
Harag van bennem felé, és megijedek, amikor a saját gyerekeim felé hasonlóan reagálok. Olyankor el kell vonulni a helyzetből, mielőtt baj lenne. Félelmetes, mennyire megtanuljuk ezt és továbbadjuk, nagyon kell az önkontroll. :(
A gyerekeimmel bűbájos, csak engem utált.
2015. jún. 12. 22:07
Hasznos számodra ez a válasz?
6/6 anonim válasza:
Érdekes dolog ez a megbocsátás,szerintem nincs ilyen az átlag ember szintjén. Max elfojtás van,elnyomas,elbagatelizalas..de a mélyben ott van az indulat,az utakat, a düh, a megkötött és elvett gyerekkorrol,a megnyomoritott és tönkretett életről amit kap az ember..lehet rajta és kell is dolgozni és együtt lehet élni vele. Nekem sikerült. De megbocsatottam e? Nem és nem is fogok,soha. Nekem azt jelentené a bosvanat,hogy jól vanyez történt felejtsük el, ő is csak ember bocsáss meg neki,innentől puszi pacsi. Lofsz rizzsel! Akinek a biztonságot kellett volna jelenteni,elárult. Erre nincs bocsánat.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza:
válasza: