Rossz ember vagyok, ha nem akarom, hogy sűrűn átjöjjön a szomszéd autista unokaöccse pancsolni?

Nekem nem is az szúrná a szemem, hogy átjött a sérült gyerek, hanem, hogy valakit meghívtál, aki nem egyedül jött, hanem hozott magával egy rakás embert.

Hogy hogyan lehet közölni, azt neked kell tudni, te ismered a szomszédodat, hogy mit és hogy kell neki mondani, hogy értse, de ne sértődjön meg. Minden esetre, én bunkóságnak érezném, hogy valakihez így berontsak csapatostul. Nem az autista gyerkőc miatt, Ő az egyetlen, aki a helyzetről, vagy a saját viselkedéséről picit sem tehet. Az meg, hogy meg sem próbáltak rászólni..., nyilván nem ismered ezt a betegséget, vagy a fiú állapotát. Gondolom, hogy a rászólás nem sokat segített volna.

nehogy már neked legyen kellemetlen! a meghívás a szomszédodnak szólt, nem a pereputtynak!

mond meg ezt így kerek perec, hogy ne haragudjon, őt szívesen látod, de az általad nem is ismert ismerőseit, barátnőit, rokonait nem. neki kéne kellemetlen legyen, hogy strandod csinál a ti kertetekből. ha legközelebb jönnének, mond meg, hogy menjenek fizetős strandra...

Itt nem a betegséggel van a baj, hanem hogy átjönnek kérdezés nélkül. Te a fiút hívtad meg, erre jönnek négyen, akiket nem is ismersz, ráadásul nem is szólnak, csak beállítanak.

Nyugodtan mondj nemet, ha jönnek, ez pofátlanság egészséges emberek esetében is.

Őszinte leszek: lehetek én nagyon jóban a szomszédommal, de nem engedném be a medencénkbe higiéniai okokból.

Főleg ha kisgyerek is van. TUDOM...a strandom meg 1000 ember ázik egy medencében, pont ezért a miénk, legyen CSAK a miénk.

Az autista fiú témájához nagyon nem tudok mit szólni. Az őszinteség, a legrövidebb járható út szerintem. Lehet, úgy szólni, hogy ne legyen sértő, de mindenképpen szólj, ha később nem szeretnél magyarázkodni.