Mennyivel terveztetek előre?

"Mennyire volt határozott elképzelésetek arról, hogy óvodás/iskolás/kamaszkorban mit akartok kezdeni a gyereketekkel, milyen elvek szerint akarjátok nevelni? "

Szerintem ez nagyban függ a gyermek személyiségétől. Én nem tervezek nagyon előre, egyelőre figyelem, milyen. Van elképzelésem iskoláról-óvodáról is, de ha nem olyan típussá érik, úgysem oda íratom. Fontos lesz még, hogy ha azt látom, hogy valahol rosszul fogja érezni magát (tehát mellétrafáltam a választásnál), akkor nem fogok habozni kivenni abból az intézményből is akár és átvinni máshová. A rosszul megválasztott osztály /intézmény iszonyatosan lélekölő tud lenni.

A cigizésről elbeszélgetnék vele. Nem tiltanám, pláne nem erőszakosan, mert azzal még ellenkező hatást érhetnék el. Mutatnék neki elrettentő képeket, videókat a tüdőrákról, statisztikákat, ha van a családban, ismerősi körben példa a doházás okozta tüdőrákról, azt is elmesélném.

Rákérdeznék nyíltan arra is, hogy mi vitte rá, hogy rágyújtott - önszántából akar-e dohányozni vagy a barátok hatására? Ha jó a viszony szülő és gyermek között, akkor úgyis őszinte lesz a gyermek, de én úgy tapasztalom, hogy amelyik gyermeknek kifejezetten közeli, bensőséges viszonya van a szülőjével, annak ezek a kártékony pótlékok nem is hiányoznak. Én kétszer gyújtottam rá anno, pár slukk erejéig, drogozás, nagy ivászatok is kimaradtak, pedig körülöttem aztán volt elég drogos-iszákos-láncdohányos.

Nem tervezetem és nem is tervezem meg a gyerekem életét előre.

Alapvető dolgokat tervezetünk meg, először is, hogy szeretnénk babát. Ez volt az első lépés.

Illetve alapvető nevelési elveket, hogy hogy szeretnénk nevelni és hogy nem. Hogy türelemmel, szeretettel, hogy legyen udvarias, tanulja meg már egész kicsi korától fogva, hogy mit szabad és mit nem, mit illik és mit nem, tehát ugyanakkor rendesen legyen nevelve, legyünk azért kellően szigorúak is, következetesek. Tehát ne legyen neveletlen a gyerek, nem akarunk ráhagyni mindent.

A többit már úgyis hozza az élet, maga a gyerek, a személyisége.

Amúgy meg miért én döntsem el, hogy hová fog iskolába járni? Nyilván az óvoda meg az általános iskola az igen, az még a mi döntésünk, de a továbbtanulást had döntse már el ő, hogy mit szeretne...Egy szülő hiába akarja, hogy orvos legyen, ha őt ez nem érdekli, mert őt a szerelés érdekli és ő inkább autószerelő szeretne lenni. Most csak egy példát mondtam.

Vagy honnan tudjam, hogy fog-e cigizni vagy nem? Nyilván ki fogja próbálni, de hol van az még?

Vagy a kamaszkor. Van, aki nehezebben, van aki könnyebben vészeli át a kamaszkort. Honnan tudjam, hogy milyen lesz az én gyerekem?

Nyilván az ember egy adott korszak előtt felkészül rá, nagyjából, amit kell, elmond a gyerekének, elmagyaráz, de szerintem nem is normális, ha egy szülő előre eltervezi a gyereke életét.