A pszichológus meg tudja szeretettni egy fiatal nővel a gyereket, akit a szülői kényszer miatt szült meg?

Mintha ezt a kérdést olvastam volna, de nem egy "ismerős" oldaláról, de mindegy.

Szerintem ha a szülők fokozatosan "adnák át" a gyereket, akkor az anya jobban bele tudna jönni az anyaságba. Vagyis én megértem, hogy szórakozni akar, mert ez kimaradt az életéből, ezert ha mondjuk el szeretne menni, akkor menjen és vigyázzanak rá a nagyszülők. Bármikor, amíg nem higgad. Így csak akkor van vele a gyerek, amikor nem "teher", így lehet könnyebben megszereti. De ha egyáltalán nem akarja gondját viselni az anya, akkor később döbben majd rá mennyire hulye volt hogy nem vett részt a nevelésében. Akkor viszont késő lesz, mert a gyerek felnő és nem lesz neki fontos mint anya, hanem a nagyszülőket tekinti majd szüleinek. Pszichológus szerintem ezen nem nagyon tud segíteni. Ha az anyja nem szereti, akkor mit tud ő tenni?

Nem tudja, nem ez a dolga. A pszichológus csak feltárja a problémát, rávezet a megoldásra, segít másképp láttatni a dolgokat, segít, h el tudd mondani, ki tudd fejezni, meg tudd fogalmazni, mi a problémád.

De el tudom képzelni, ha pszichológussal való beszélgetések után lesz változás. Másképp fog a gyerekéhez állni. De nem egyik napról a másikra és nem elsöprő nagy anyai szeretet kell elképzelni.