Van, akinek a gyerek (ek) érkezése után ment tönkre a házassága?

Bár szerencsére tönkre nem ment, de volt egy pont, ahol azt mondtuk, vagy sürgősen változunk, vagy itt a vége.

Nagyon nehéz esetet fogtunk ki elsőre, én totál kivoltam, mindent egyedül csináltam. Sosem aludt szinte a gyerkőc, mire 1 éves lett, totál kimerültem, és kifordultam önmagamból. Férjem nem segített, eljárt ide-oda, mindig volt valami programja. Mint kiderült egy idő után az én viselkedésem zavarta már. Amit persze megértek... de a lényeg, hogy mi fel tudtunk kelni a padlóról, nem volt egyszerű. Nekem az volt a mottóm, hogy ha évekig olyan jól megvoltunk, akkor nehogy már a "szerelmünk gyümölcse" okozza a kapcsolatunk megromlását.

Most úton a második, de nem félek. Mindketten tanultunk az első esetből, ettől csak jobb lehet.

Tudom, hogy nem pont ilyenre voltál kíváncsi, de talán ha még nincs veszve az ügy, akkor lehet tenni érte. Hogy erre is legyen példa...

15 hónapos volt a lányunk, amikor a férjem közölte, hogy neki van valakije, és elköltözik hozzá. Előtte voltak problémák, de egyik sem volt olyan mértékű, hogy annak ide kellett volna torkollnia.

Sokáig agyaltam, hogy hol rontottam el, vagy hogy mit lehetett volna másképp csinálni. Azóta a volt férjem már újra nős, a feleségét már két különböző nővel csalta meg. Szóval rájöttem, hogy hiába oldottuk volna meg az alap problémákat, az ő természetén az sem változtatott volna.

Egyébként nálunk abból voltak a viták, hogy nagyszülők és minden egyéb segítség híján voltunk, baromira kimerültek voltunk állandóan, és emiatt vitáztunk is. Számtalanszor mondtam az exemnek, hogy menjen el pár napra a szüleihez, pihenje ki magát, sosem ment, mert nem akart itt hagyni minket.

Azóta eltelt majdnem 4 év. A lányunk most lesz 5 éves. Szerencsére nagyon jó a kapcsolata az apjával, ebben egyetértettünk, hogy ezért tenni kell. Heti 2x elviszi, ha csak 2-3 órára is. 2 hetente náluk is alszik egy estét. Programokat szerveznek, csavarognak, kirándulnak, nyaralni is elmentek kettesben (felesége nélkül). Szóval jól megvannak. A mi kapcsolatunk is jó, majdhogynem baráti. Mindketten úgy gondoljuk, hogy a gyerek miatt muszáj normális viszonyokat fenntartani.