Anyukák akiknek van 2-3 gyerkőc hogy élitek meg a hétköznapokat? Folyamatos rohanás van?

Nálunk a nagy 8 éves, a kicsi 2 hónapos. Nekem annyiban más most a babázás, hogy sokkal jobban tartanom kell magamat az időbeosztáshoz. Amikor még csak a nagy volt, és ő volt baba, az egész napot úgy alakítottam, ahogy akartam, bármikor jöhetett úgy a lépés, hogy most elmegyünk sétálni, ide-oda, akármit lehetett. Most viszont figyelnem kell arra, hogy az itthoni tennivalókkal délelőtt készen legyek, vagy bármi intéznivalót a picivel délelőtt lezavarjunk, és akármi van, délután 3 körül elinduljunk a nagyért a suliba. Szóval olyan nincs, hogy én gondolok egyet, és mondjuk kettőkor elindulunk a belvárosba csavarogni. Ennyiben más most. És tényleg igyekszem a kicsi mellett megcsinálni mindent itthon, amikor a nagy, meg a férjem még nincsenek itthon, hogy később már ne kelljen a házimunkával foglalkoznom, mert a naggyal nem árt délutánonként kicsit gyakorolni, meg nyilván játszani is szeretnénk, a férjem meg munka mellett egyetemre jár, úgyhogy nem akarom még ezen felül is terhelni, főleg úgy, hogy nagyon későn ér haza a munkájából, és még utána ül le itthon tanulni.

Mondjuk én a naggyal sem jártam ki kétszer sétálni, most a kicsivel meg főleg nem, hiszen délelőtt általában főzök, meg az itthoni mindenfélét megcsinálom, és ha jó az idő, akkor az a séta, hogy gyalog megyünk a nagyért a suliba, és onnan gyalog jövünk haza. Ez 20-20 perc oda-vissza. Akkor megyünk ki kétszer, ha vásárolni is kell menni, vagy valami ügyet elintézni, mert ezt megcsinálom délelőtt a kicsivel.

Segítségem annyiban van, hogy anyukámmal el szoktam menni kb. havi egyszer-kétszer nagyobb bevásárlásra (csak mi ketten, gyerekek nélkül), és olyankor megveszek mindent, ami hosszabb távra kell. Nekünk nincs autónk, úgyhogy ez nagy segítség. Egyébként szerencsére a nagyobb áruházak közel vannak, és hetente többször elmegyek vásárolni, mindig annyit, amennyit haza tudok hozni. Most egy ideje próbálom kiiktatni a hétvégi bevásárlást azzal, hogy hétvégére megveszek mindent csütörtök-pénteken, és pénteken megfőzöm előre a hétvégi ebédet, hogy a hétvégén tényleg csak egymással foglalkozzunk, ne a konyhában töltsem az időmet, amikor végre mindenki itthon van.

Azt nem mondanám, hogy rohanás van, de az időt be kell osztani, pont azért, hogy jusson pihenésre is :)

Nekem egy iskolás és egy ovis van. Mindketten dolgozunk, apai nagyszülők ugyan vannak és nyugdíjasok, de nem segítenek semmit. Anyukám annyit, ha beteg a gyerek, tud rá vigyázni, de hozni-vinni nem szokta őket, és ez is nagy segítség.

Nem, nincs igazán rend, de tisztaság igen. Minden nap felmosok, söprök, porszívózni hetente szoktam. Családi ház, 2 szint. Alkalomszerűen főzök, ha olyan az ebéd az oviban, suliban, hogy nem szeretik, vagy van időm, kedvem, vagy kérnek valamit. Be vannak fizetve, mi sem itthonról visszük az ebédet. Hétvégén szoktam főzni mindig. Mosás most már nem kell naponta, 2-3 naponta elég, csak azt vasalom, amit szükséges, megtanultam jól hajtogatni és minimalizálni a szükségletet, amíg a kicsivel itthon voltam. Bevásárolni munka után szoktam, és hétvégén a férjemmel nagyban. Ő általában hétközben abszolút nincs itthon, teljesen egyedül vagyok a gyerekekkel, viszem őket különórákra, persze véletlenül sem egy időben van nekik.

Elvagyunk, megtanultam szervezni, ők meg alkalmazkodni.

En pont így élem meg, h folyamatos rohanás a nap! :-)

Van egy 3 evesem es egy 4 honaposom. A nagy is meg itthon van velünk.

Reggel 7 körül kelunk, reggelit csinálok a nagynak, kavezom es rögtön elkezdek főzni (2 naponta általában).

10 körül már hiszti van, h ki akar menni (kertes ház), uh addig igyekszem nagyjából rendet is tenni.

Kint vagyunk 1-2 órát, aztán ebéd után jön egy pici nyugi, mikor alszanak.

Aztán 3 körül újra kimegyünk a levegore, 5-ig, vagy tovább ha jo az idő.

7 körül fürdés, vacsi, aztán 8 körül alvás.

A bevásárlás hétköznap a párom elintézi, hétvégén a nagyobb bevásárlásra együtt megyünk.

Szóval en tényleg úgy érzem h versenyt futok az idővel. Persze ehhez egy dacos 3 éves keményen hozzájárul, akinek fel órát kell könyörögni mindenért.

De azért kibirhato! Illetve belerazodik az ember. :-)

A nagy 9 eves,a kozepso 7,a kicsi pedig 3 hetes.

Nalunk meg kaosz van :D reggel ugye a suliba idoben kell menni.heti ketszer jon anyukam reggel,olyankor O viszi a nagyokat.a picivel szenvedunk a szopival,alvassal.probalok egyszeru kajakat fozni,de neha az sem sikerul csak ha apa hazaer.van,hogy egesz delelott nem tudom a picit letenni.

Aztan remelem ahogy no egyszerubb lesz,jobban el lesz akar a konyhaban velem.

Nem mondanam,hogy huuu de nagy kupi van de azert a mamak mindig talalnak pakolni valot :D :D valjek egeszsegukre,amig nem szolnak be erte Engem nem zavar ha pakolgatnak.csak ha a tiszta edenyeket pakoljak el :D :D

Meg aztan akinek nem tettszik nem kell jonni ;)

Na meg a nagyok heti ket delutan az apukajukkal vannak (elvaltunk) es minden masodik hetvegen pentek delutantol vasarnap estig is.

Nagybevasarolni havi egyszer szoktunk Apaval kettesben.de akkor amibol tudok veszek egesz honapra.hetkoznap csak kenyer,zsemle es aprosagok kellenek a boltbol azt pedig a gyerkocokkel delutan hazafele vesszuk meg.