Barátnőmnek van egy 8 éves kisfia, fél éve vagyunk együtt, jóban vagyok a gyerekkel, de nem tudom megszeretni, lehet ennek a kapcsolatnak így jövője?

Igen. Hosszútávon az lenne a megoldás, ha külön folytatnátok.

2 féle férfi létezik. Aki elfogadja más gyerekét, és aki nem.

Az én férjem nem fogadná el. Már beszéltünk róla, hogy óriási szerelem a mienk, de ha lett volna gyerekem mástól, most nem lennénk együtt.

Viszont sógorom úgy jött össze a nővéremmel, hogy 3 évesek voltak az ikrei. Most 15 évesek a lányok, van egy 8 éves öccsük, aki féltestvér, de ezt nem látni. Egyenlő a 3 gyerek, sógorom teljesen sajátjaként neveli a lányokat is, és ők is őt tekintik apjuknak, hiába tudják hogy nem ő a biológiai. (járnak a kötelező láthatásra, de nem jó a kapcsolat a biológiai apával)

Én is hasonló helyzetben voltam, igaz én nő vagyok, de az exemnek volt egy kisfia, nem élt velünk, csak heti ket napot. nem tudtam soha megszeretni. Én saját gyereket akart nem a másét.,viszont az exem már nem akart másik. Egész életemben gyerekekkel dolgoztam ez a munkam, de valahogy nem tudtam megszeretni azt a gyereket kedveltem de sosem szerettem.

Szerintem beszélgess arról barátnőiddel hogy te nem vagy felelős azért a gyerekét nem a te dolgod hogy elhozd minden nap az iskolából van anyja és apja. Ha a barátnőd ezt elfogadja akkor tudtok együtt élni, ha nem akkor sajnos Nem fog menni.

Szerintem csak raboljátok egymás idejét. Ha csak annyi lenne, hogy nem tudod gyerekedként szeretni, az még nem lenne akkora baj. Elég lehetne a baráti kapcsolat, elfogadás, kölcsönös tisztelet is. De te a gyerek körüli tennivalókat is tehernek érzed, így meg nem tudnál a családjuk része lenni.

30 évesen találtam új párra 3 gyerekkel, 3 és 8 év között voltak akkor. A párom mindenből kivette a részét, nem kérésre, hanem önmagától. Érzelmileg is megvolt benne a késztetés, rövid idő alatt igazi szeretet alakult ki közöttük. 14 éve vagyunk együtt, mindegyik gyerek apaként tekint rá.

Olyan kapcsolatban, ahol ez nagyon nem működik, mindenki sérül.

"Elfogadom én, nincs vele bajom, ha ott van"

Te nem elfogadod, hanem "eltűröd".

Ha egy gyerekes anyával vagy, akkor nem bébiszitternek kell lenned, hogy amikor ott van, játszol vele, hanem "apának" kell lenned, és akár orvoshoz vinni, akár suliba, akár edzésre. Oda kell érte/vele érni, felelősséget vállalni érte. Igen, erről szól a gyerekvállalás. Ha közös lesz, akkor is ilyen lesz az életetek. Ha te erre még nem vagy kész, és nem szeretnél gyereket, akkor hagyd el a barátnőd, és adj neki esélyt, hogy olyan párt találjon, aki "apja" lesz a gyereknek.