Önző dolog lenne gyerekek nélkül, kettesben nyaralni?

Az 5-ös válaszolónak teljesen igaza van. És ha itt Kis Marika Pátyról azt írja, hogy önző vagy? mit érdekel az téged? ő meg lehet nem tart otthon egy könyvet se vagy szalonnát ad a gyereknek zsírral, csak éppen az nem tartozik a kérdéshez most. nem tudhatod, milyen ember ítél meg téged!

tegyétek úgy, ahogy ti gondoljátok! legyetek boldog család, úgy, ahogy nektek jó.

Nekünk 1, 2 és 4,5 éveseink vannak. Két éve nem nyaraltunk kettesben, akkor a legnagyobb 1,5 éves volt. Paráztam kicsit, de alaptalanul. Nekünk hiányzott, de ő teljesen jól elvolt a szüleimmel:) Előtte is volt már ott hétvégére, úgyhogy csak attól féltem a 10 nap nem e lesz sok.

Három hét múlva utazuk el férjemmel kettesben, a nagy anyósoméknál lesz, a kèt kicsi szüleimnél. Egy hétre megyünk. Most màr nem félek annyira mint a nagynál.

Egyébként hétvégére szoktunk elutazni 2 havonta, soha nagyobb gond nem volt. Persze ha betegek nem megyünk el, de különben igen. Az első kettő 4, a harmadik gyerek 3 hónapos volt mikor először mentünk. Semmi bajuk, köszönik szépen:) (bár a középső gyerekkel kicsit "kiszúrtunk, mert össze is hoztunk egy kistesó, ez van ha nem kell sietni:D) ha igényetek van rá, utazzatok bátran

Szia! Azokhoz csatlakozom, akik azt mondják, tegyétek azt, amitől jól érzitek magatokat, mert ahogy mondani szokták, „a boldog gyerek feltétele a boldog anya”. Ha te kipihenten, jobb kedvvel tudod csinálni aztán a hétköznapokat, abból az egész családotok profitál.

De lehet, hogy érdemes volna kompromisszumot kötnöd a helyzettel, és esetleg belföldön elmenni valahova, ahonnan haza tudnátok jönni, ha na adj' isten valami gond van.

A másik, ami eszembe jutott, hogy mikor én a fiam kétéves korában elutaztam a barátnőimmel egy hétre (pfuj, önző anya, kövezzetek meg :)), készítettem a fiamnak egy „naptárat” erre az időszakra, minden nap volt valami meglepetés (rajz), amit nézegetett, és az idő múlását is érzékelte így némileg.

Nem azt mondom hogy rajzolj te is, de lehet, hogy érdemes valami olyat csinálni, a gyerekeknek, amiről érzik, ha nem is vagytok ott, gondoltok rájuk, ha hiányoztok, a nagymama tud velük róla beszélgetni, és látják, hogy hány nap múlva találkoztok újra.

Én, hangsúlyozom, én, a saját anyósomra simán. Ha nem is egy hétre, de mondjuk 5 napra itt hagynám.

Nyilván azért vállalkoznék rá bátran, de mert tudom,hogy látja őket minden héten többször, több órát is vigyáz rájuk, a Nagy fiam, aki 4,5 éves havonta egyszer egy éves kora óta nála alszik.

Mi direkt így is alakítottuk. Hogy nélkülünk is "meglegyen" 1-2 éjszakát. Én bátran ki merem jelenteni,hogy igenis fáradt vagyok, fáradtak vagyunk és kell,hogy kettesben is kikapcsolódjunk, hogy ne csak anya meg apa legyünk, hanem férj és feleség.

Én utálom ezt a közhelyes "lepasszolni" szót. Sosem értettem,hogy miért lepasszolás,ha a Nagyi vigyáz a gyerekekre? Miért baj az,ha nem a szülővel van a gyerek 168 órában? Nemrég egy ismerős kezdett el baráti körben arról replikázni,hogy az anyaság 24 órás "szolgálat". Mondtam neki,hogy persze, de attól mert esetleg elmegyünk a férjemmel néha moziba, vagy esetleg kettesben egy wellness hétvégére, attól én még anya vagyok.

És én azt is elfogadom,hogy van,akinek nincs igénye erre, de fogadja el más is azt,hogy esetleg nekem, nekünk meg van. Én sem szólom meg azt, akinek mondjuk nincs igénye,hogy heti 3x fusson, nekem meg van.

Nálunk annyi a lényeg,hogy megbeszéltük, hogy oké,hogy elmegyünk kettesben pár napra (ez mondjuk nálunk eddig két éjszakát jelentett), de természetesen van olyan nyaralás, ahol ott vannak a gyerekek.

A Kicsi 9 hónapos, és két hete anyósom kitalálta,hogy elviszi őket Bp-re a keresztanyjukhoz egy hétvégre. Először én is vacilláltam, mert a Kicsi még csak egyszer aludt anyósomnál, noha tényleg hetente több órát van vele, velük. A férjem rábeszélt, és nem bántam meg. Küldték a kacagós, mosolygós fotókat, mentek pacsolni, kirándulni stb. Nekünk meg volt két átaludt éjszakánk, egy szusszanásnyi időnk egymásra. Tudom, hogy nem igazán van olyan helyzet, amit anyósom ne tudna megoldani. Ha meg baj van, akkor úgy voltunk vele,hogy autópályán egy óra alatt hazajönnek, vagy mi megyünk.

Bár én csak belföldre mennék nélkülük. Most nálunk úgy lesz, hogy vasárnap elutazunk két hétre. Az első héten 4-esben, aztán csatlakozik apukám, és anyósom, meg a gyerekek keresztanyja a párjával, ott lesznek 4 napot, majd elviszik a gyerekeket és az utolsó 3 napban csak kettesben leszünk. Így a gyerekek is nyaraltak, meg mi is tudunk egymásra időt szánni.

Szóval én ezzel úgy vagyok, hogy mindenki úgy alakítja ki a családi rendet, ahogy akarja. A lényeg,hogy a gyerek rezdüléseit figyelni kell. Ha ő valami miatt nem akarja, akkor nem. Mondjuk én egyből nem mernék egy hétre elindulni. Először megnézném,hogy 1-2-3 éjszakát hogy bírnak.

Mindenki jön itt azzal hogy az anyaság nem 24 órás szolgálat, meg kell a szabadidő stb. Ez oké is, de ebben az esetben arról van szó hogy 1 hétre utazna el 1 éves mellől, ráadásul külföldre. Nekem ez még nem férne bele. 1-1 nap, vacsi, vagy esetleg wellness hétvége igen, de több még nem. De kinek mi. Ha a kérdezőnek belefér, akkor hajrá!

Szerintem ki lehet húzni az első 2-3 évet 1 hetes külföldi nyaralás nélkül is, ki lehet kapcsolódni máshogy is gyerek nélkül, persze mindenki szeretne elmenni nyílván, de az első pár év nem erről szól. És itt ez volt a kérdés, nem az hogy egyébként a gyerekek "rabszolgái" legyünk-e. Ráadásul a kérdező amúgy is azt írja hogy minden nap látják a gyerekek a nagymamát, szokott vigyázni rájuk, tehát nem arról van szó hogy mindig csak ő van velük.

Amikor még csak egy gyerekünk volt, akkor volt olyan, hogy anyám elvitte magával egy hétre, és akkor mi is elmentünk valahová lazulni, mert igényünk volt rá. Most, hogy ketten vannak (elég nagy korkülönbséggel, 8 év) nem szeretnénk nélkülük menni, és 1-2 napnál többre nem is adnánk le a nagyiknak őket. Persze a nagy szívesen megy, őt idén is vitte anyukám egy hétre, és nem is volt ezzel gond, de nem érezzük úgy, hogy szükségünk lenne most egy hét gyerekmentes nyugira. Nem tudom miért, régebben nem voltunk ennyire fittek talán, vagy mit tudom én :D

Mondjuk ha minden jól megy, elmegyünk ősszel egy hétvégére csak kettesben, nekünk annyi elég lesz, csak még a kicsit hozzá kell szoktatni, mert ő még nem aludt a mamánál egyszer sem. Messzebbre én még nem is mernék menni. Ha már 2-3 éves lenne a kicsi is, akkor igen, de így még nem. Így csak a szomszéd megyébe megyünk, onnan egy óra alatt itthon vagyunk, bármi legyen.

Dehogy onzoseg, mi amikor a gyerek 9 honapos volt ket hetig a tengerentulon nyaraltunk, mindennap latott minket Skype-on es a szuleimmel volt:-))

A szuleimre barmikor ra tudom bizni a gyereket, sot szinte ok kerik. Ennyi idos gyerekkel nem lehet pihenni, szal mi ezert hagytuk otthon. Akkor kezdtuk el magunkkal vinni nyaralni kulfoldre amikor negy eves lett, akkor mar tud emlkezni arra, h hol volt, es nekunk is kevesbe teher.

Szoval dehogyis, ettol te nem leszel onzo es ennyi onzoseg kell ahhoz, h boldog legyel.

Nem lehet felaldozni mindent a gyerek oltaran, neki sem jo egy faradt, ingerult anya, plusz hazaselet ugye:-)))

18 as vagyok es lepontoztak most eppen zokogok emiatt.

Na szoval konkluzio: a gyerek mellol csak egy napra mehetsz el, azt is csak belfoldre, a mobil mindig legyen a kezedben, es erezd magad allati szarul azert h el mertel moccanni a gyerek nelkul

Atyaaaam, itt milyen turbo anyak vannak elkepszto:-)))