Segítség! Félek a depressziótól! Érezte így valaki magát?

Ez nem májprobléma,nyugi

"Terhességi epepangás esetén a sárgaság a 20- 24. héten kezdődik, majd ezt követően egyre fokozódik, és az egész testre kiterjedő viszketés társul hozzá. Az atrophia hepatis flava gravidarum leggyakrabban a terminus közelében alakul ki, de létrejöhet a második trimeszterben is. Gyakran jár együtt diabetes insipidussal, és nem ritka az alvadási rendszer zavara sem. Epekő és epehólyaggyulladás tünetei megegyeznek a nem terheseken tapasztaltakkal, de általában enyhébb lefolyásúak. HELLP-szindróma általában a 37. gesztációs hét előtt jelentkezik változatos tünetekkel: epigasztriális fájdalom, hányinger, hányás. Hypertonia és proteinuria nincs mindig jelen, ez megnehezíti a diagnózist. A kórképnek további tünetei lehetnek: icterus, görcsök, vérzések (ínyvérzés, hematuria), vesetáji fájdalom."

[link]

Nem kell azonnal elhinni mindent,amit leírnak.

Utolsó,idézlek:Ez nem májprobléma,nyugi

"Terhességi epepangás esetén a sárgaság a 20- 24. héten kezdődik, majd ezt követően egyre fokozódik, és az egész testre kiterjedő viszketés társul hozzá. Az atrophia hepatis flava gravidarum leggyakrabban a terminus közelében alakul ki, de létrejöhet a második trimeszterben is. Gyakran jár együtt diabetes insipidussal, és nem ritka az alvadási rendszer zavara sem. Epekő és epehólyaggyulladás tünetei megegyeznek a nem terheseken tapasztaltakkal, de általában enyhébb lefolyásúak. HELLP-szindróma általában a 37. gesztációs hét előtt jelentkezik változatos tünetekkel: epigasztriális fájdalom, hányinger, hányás. Hypertonia és proteinuria nincs mindig jelen, ez megnehezíti a diagnózist. A kórképnek további tünetei lehetnek: icterus, görcsök, vérzések (ínyvérzés, hematuria), vesetáji fájdalom."

[link]

Nem kell azonnal elhinni mindent,amit leírnak.

NYUGI?!?!A HELLP szindróma,vagy egy "jó kis" diabetes,esetleg egy terhességi epepangás nem ad aggodalomra okot?!?!Gratula....

Nagyon sajnálom :( Igazából nem hiszem, hogy erre most itt érdemben tudna neked valaki is tanácsot adni, ahogy az orvos sem tudja előre, mi lesz majd a vérvétel eredménye.

Annyit tudok, hogy mikor nekem volt cholestasisom (ami nálad még nem igazolódott (de ezzel nem kisebbíteni akarom a problémád)), több hétig csak megfigyeltek, pedig közben minden nap ijesztgettek, hogy milyen súlyos és biztos romlani fog, és tuti mindjárt megszülesztenek. Aztán közben egy hétvégére meg hazaküldtek (de alá kellett írnom, hogy "saját felelősségre"). Aztán három hét múlva bejelentették, hogy na jó-e, ha másnap császár én meg (bár addig ez a verzió naivan eszembe sem jutott) boldogan beleegyeztem, mert már nem bírtam a vakarózást. (Később derült ki, hogy gyógyszert is ki lehetett volna próbálni, egy rokonomnak használt is.) A második gyereknél a szülés előtt két nappal már gyanús volt, hogy tán megint viszketek, majd a vérvétel is igazolta, de aztán nem feküdtem be arra 4 napra, ami lett volna a programcsászárig, mert az orvos azt mondta a vérvétel alapján, hogy rám bízza, és egyébként is "gyakori, hogy a májenzimek megemelkednek közvetlenül szülés előtt". (Aztán nem várta meg a gyerek azt a négy napot se.) Mindkettő egészségesen született.

Nem tudom, a példám mennyire segítség a döntésben, inkább nem is szeretném, hogy az legyen, csak megnyugtatásként írtam, hogy ne lógj a levegőben hétfőig. De ha úgy érzed, az a biztos, menj be a szülészetre és jelentsd ki, hogy nem bírod tovább, és reménykedj, hogy empátiára lelsz és megnézik végre a véredet (esetleg vigyél magaddal valakit, aki jobban az asztalra tud csapni). Ahogy én innen olvasom a történeted, most sajnos csak ez a választék.