Csak az én környezetemben vállal gyereket minden huszonéves vagy ez az új "divat"?

van aki alkalmatlan házasságra, gyerekre 20 évesen, valaki alkalmas, vki 40 évesen se érett rá.

mindig megy ez a aki 20évesen szül az lótúrót se csinál vs. aki 30 felett szül egy karrierista ribizli.

van aki igen semmit sem csinál és szül, de lehet az illető 30 felett is, meg lehet olyan aki inkább karriert választja és csak a társadalom nyomása miatt (v párja miatt) szül

Két példát mondok a közvetlen környezetemből, de ennél még sokkal többet tudnék. Sajnos én ezek miatt az emberek miatt tartom negatívnak a korai gyerekvállalást, és szerintem nagyon ritka az az ember, aki tényleg tudatosan a korai gyerekvállalásra készül és megvan hozzá minden feltétele. A mai helyzeteket ismerve, erre vajmi kevés reális esély van, szülői segítség nélkül (vagy ha a pár egyik fele idősebb és biztosabb egzisztenciával rendelkezik).

Szóval a környezetemben 2 lány van, mindkettő volt általános iskolai osztálytársam volt. 23 évesek vagyunk.

Az egyik lány 18 évesen teherbe esett az akkori pasijától, akivel akkor pár hónapja voltak együtt. Nem merte elmondani, hogy terhes lett, így lecsúszott arról, hogy bármilyen közbeavatkozás lehetséges legyen. Ismerem a szüleit, valószínűleg nem örültek ennek egyáltalán.

Az érettségit csak sokkal később rakta le, persze a pasassal a gyerek születése után pár hónappal szétmentek.

Természetesen a szülők nyakán él, dolgozni csak pár hónapot dolgozott, valami gyárban.

Utána voltak pasijai, pár hónapig, majd másfél éve ősszel összejött egy pasival (októberben), márciusban terhes lett, tehát még fél éve sem voltak együtt. Májusban gyorsan eljegyzés. Senki ne mondja nekem, hogy ez nem becsúszott baba, úgy mint az előző.

Arra a pár hónapra nem is tudom mennyi gyest vagy gyedet kap, ha kap egyáltalán valamit. Az új gyereknek az apja meg valami gyári munkás. Szép jövőkép.

A másik ismerősöm szépen elindult az életben, fősulira járt, de elkezdett elzülleni, volt egy biztos kapcsolata, a srác jobban imádta mindennél, eljegyzés, aztán a csajnak bekattant valami, elkezdett bulizgatni, drogozni, a srácot is kidobta.

Most összejött valami sutyerákkal, nálunk is fél évre jött a gyerek, szülőknél laknak, a srác ott is valami gyártósori munkás.

21-es vagyok.

Örültek. Talán még nálunk is jobban. 😀 Miért ne örültek volna? A férjemmel együtt éltünk már 3 éve, saját labunkon álltunk, volt bőven megtakarításunk. A kapcsolatunk harmonikus volt, soha nem hívtam őket sírva, hogy baj lenne, nem panaszkodtam, mert nem volt miért. Férjemnek stabil munkahelye volt, nekem is megvolt a diplomám (évfolyam első voltam, kitüntetéssel végeztem, Az Év Hallgatója díjat megkaptam penzjutalommal és minden egyebbel). Volt stabil munkahelyem, ahová nagyon vártak vissza.

22éves vagyok férjem 25. Lakás, autó biztos munkahely megvan.

Most várjuk a picinket. 6éve vagyunk együtt.

Alap, h örültek. Várják már nagyon. Amikor esküvönk volt (saját zsebből volt) mindenki azt hitte, h becsúszott a gyerek és azért házasodunk. Ezen felháborottam. Na az első házassági évfordulonkon aki csodálkozott, h hol a hasam meg a gyerek majdhogynem megfejeltem.a férjemtől megse merték kérdezni háhá..:D A közeli barátok család tudták, h még nem akarunk gyereket.

Úgy mellékesen megsúgom kedves kérdező, h van olyan munkatársam jóval idősebb tanultabb aki fellett véve és azt se tudta, h hogy köpik vagy nyelik amit kell csinálni, hát teljesen el volt veszve. Szégyen szemre én mutattam meg mindent neki holott engem a második munkanapon már a mélyvízbe dobtak (18évesen!) és láss csodát tudtam "úszni".

Szóval nem attól függ, h mennyire tanult az ember..ha valaki talpraesett akkor talpraesett ezt nem lehet tanulni.

Az élethez nem elég a tanultság.

Amúgy mindenkinek szíve joga eldönteni mikor szül, de azokat én is elitélem akik más nyakára szülnek.