Mikor lesz végre kicsit könnyebb?

Nálunk a 4. hónaptól volt könnyebb. Utána a 8. hónap után volt egy kis hullámvölgy, amikor mászni kezdett. Most 18 hónapos, és mèg elég sokat lóg a cicin.

Esetleg cumit nem próbáltad?

Nekünk nem fogadta el.

Én babakocsiban altattam napközben, úgy nem kérte a cicit.

Nálunk sem volt nagy húsvétolás, majd ha nagyobb lesz, rokonokat nem hívtunk, mi meg süti nélkül kibírjuk.

Nekem is a babakocsis altatás jött be, napközben egyszer ott alszik egy nagyobbat. Olyankor kint van a teraszon, rálátok, addig meg tudok csinálni ezt-azt, mosogatás, pakolászás vagy csak olvasok kicsit.

De délelőtt és délután ő is csak fél órát alszik, cicin. 3,5 hónapos.

Minden nappal egyre könnyebb lesz! Ha szépen gyarapszik a baba, akkor hagyd a pótlást, nagyon megéri a fáradozás! Tápszerrel sem lesz könnyebb...

Minden gyerek más, minden szülő más. De szerintem aki ilyen pici gyerek mellett olyanokat csinál, amiket leírtál, az vagy iszonyat mázlista (sok teje van, és lusta babája), vagy körülötte pattog az anyós, anya, barátnő, bébiszitter... Meg aztán aki egész nap süt, főz, barkácsol, az nem a gyerekkel foglalkozik. Akkor miért is van otthon?...

Szerintem tojd le a világot, és egy dologgal foglalkozz: a gyerekeddel! A többi dolog vagy megcsinálja magát, vagy ne adj isten megcsinálhatná más helyetted...

Ne feledd: minden nappal egyre könnyebb lesz! :-*

Nem kell mindenáron ha megnyikkan, megetetni. Nem mindig éhes, ki kell tapasztalni, mikor mi a gond.

Nekem nagyon bevállt az a rendszer, hogy evés után ébrenlét, majd alvás, ébredés után evés. Ezzel a körforgással 2,5-3 órát simán kibírt evés nélkül, legtöbbször tudtam, ha sír, mi a baj (persze voltak kivételek). Így nem volt túlevés, hasfájás és mind a kettőnknek rendszer volt az életében. Fél éves koráig kizárólagosan, majd 1 éves koráig hozzátáplálással szoptattam, Ő választotta el magát.

Szia,

Annyira nem a kérdésedre válasz, de leirom nekem milyenek a napjaim. Nekem van egy 9 éves nagyfiam, és itthon vagyok a 27 hónapos kislányommal, és a 6 hónapos kisfiammal. Nekem mindhárom gyerköc tápszeres volt, a kicsi meg még most is az. És íme egy napunk: :-) 6:30 kelek a nagyfiúhoz,índítom iskolába ( a férjem 6ra jár dolgozni) majd 6:30-7:30 között kell a kisebbik fiú, és reggelizik, ha szerencsém van még utánna visszalszunk 8:30 ig amikor is kell a kislányom. Aztán mindenkinek pelenkacsere, mindenkit felöltöztetek, kislányom reggelizik ( rossz evő ráadásul), közben megiszom a kávém, hogy magamhoz térjek ( a 6 hónapos még éjszaka is eszik), majd kimegyünk levegőzni, sétálni. Dél körül bemegyünk a házba ebédelni ( nem fözök, menüt járatok). Gyerekeket megebédeltetem, a kislányom lefektetem aludni, majd attól függően, hogy a kisfiam mennyit aludt délelőtt, is alszik megint. ( ha szerencsém van a két gyerek alvása nagyjából egy időre esik, igy én is alszok/ pihenek. Ébredés után, vasalok gyorsan, vagy mosást berakok, aztán uzsonnáztatok, majd várjuk haza a nagyfiam az iskolából. Délután még kimegyünk levegőzni, a kicsi még estefelé alszik egy fél órát, általában ilyenkor sétálunk beszélgetek a naggyal, itt körül ér haza a férjem. (igy innen egy picit könnyebb már:-) ) összeütök vmi vacsorát, eszünk, majd fürdetés, fektetés. Van mikor nagyon nehéznek érzem a napjaim, máskor szépnek, könnyünek-változó. Elég sokmindenről, le kellett mondanom egy időre (sütés/főzés/sport) de ezt elfogadtam, úgy is változik majd. Ha nagyobbak lesznek, majd jut több idöm másra. Arra viszont figyelek, hogy mindig szépen legyek felőltözve, szép legyen a hajam, magam és persze a férjem miatt is:-) Tudom közhely, de örülni kell annak, hogy a gyerek egészséges, szerető férj van, boldog a család....aztán könnyebb lesz ahogy nőnek a gyerkőcök.