Van köztetek olyan, aki későn ment nőgyógyászhoz?

Nem kell felni, es nem a doki felelossege, hanem a tied. Hidd el, az orvosnak ez a munkaja, ezert kapja a fizeteset, rohadtul nem erdekli , hogy ki mikor es miert megy. Olyan vagy neki mint a fodrasznak a haj.

MAGADERT kell jarnod.

Egyebkent, en 31 evesen voltam eletemben eloszor !! Beszari voltam, na...

rendszeres a ciklusod, de 9 napja késik a terhességi teszt negatív, szeretnéd megnézetni magad, esetleg egy rákszűrés is időszerű. Ennyi.

Én az első terhességes vizsgálatomra mentem úgy, hogy előtte legalább 6 éve(!) volt rákszűrésem utoljára, mert úgy elvette a kedvem a kórházban az utolsó alkalom, hogy a tájára se mentem, aztán mindig csak halasztgattam, hogy magánorvosnál kössek ki, a gyerekcsinálás ötlete meg hirtelen jött és rögtön sikerült, szóval ja...

Így tehát muszáj volt menjek a terhesség miatt + rákszűretlen voltam évek óta. Magán dokit választottam, szépen leültetett megkérdezte mi a helyzet (x napot késik pozitív teszt) remek, rákszűrés mikor volt, halvány gőzöm sincs, jó pár éve nem jártam orvos táján sem. Jó, akkor most megcsinálja. Ennyi. Nem volt se megjegyzés semmi. Bár teljesen biztos vagyok benne, ha sztk-ba/kórházba megyek és olyan orvost fogok ki, akkor ott jól lebäsznak, mondjuk nem tudom minek, mert utólag már úgyis mindegy, de egy magánorvosnál más, azok ha csak nem egy-egy ritka kivételt fog ki az ember visszafogják magukat akármilyen baromságot csinál a páciens, mert utólag már mindegy és előre kell nézni, meg azt kell nézni, hogy vastagon fog fizetni a vizsgálat végén és esetleg legközelebb is neki fog-e fizetni vagy sem.

Én orvosfóbiás vagyok és nagy ívben kerülöm őket, de már én is megtanultam (mivel már törtem csontot s emiatt láttam orvost), hogy az orvosokkal olyan szempontból nem kell foglalkozni, hogy a lelked békéjét nehogy hagyd bármelyiktől különösebben felborulni (egyeseknél ehhez túl vastag bőr kellene, azokat remélhetőleg elkerülöd)... Vannak bunkók, vannak fásultak és biztos vannak rendesek is (a nagynéném is orvos és kedvelem, bár páciense sosem voltam). De te vagy a páciens, ő tegye a dolgát, semmi köze hozzá, hogy te mikor nem mentél nőgyógyászhoz.

Amúgy eddig én győztem, 41 éves vagyok, sosem látott nőgyógyász s ha rajtam múlik, bizonyára nem is fog. Speciális világképem s prioritásrendszerem van, no. Az a sokkot, amit egy orvos jelent, kevés dolog ellensúlyozza számomra. Ha muszáj, akkor muszáj, persze, az ember megerősíti a lelkét, felkészül az esetleges harcokra (valakinek képviselnie kell az ő érdekeit) és megy.

Én sem mentem sokáig, mivel csak a férjemmel voltam együtt, benne pedig megbízom, csak a rákszűrés miatt meg feleslegesnek éreztem mindig is. Én pozitív teszttel, 8 hetesen állítottam be, szóltam, hogy mutogasson mindent, ha lehet, mert először vagyok. Mosolygott, mutogatott, szájba rágott, figyelmes és kedves azóta is minden vizsgálton. Nekem így pozitív élmény lett az első is, hiszen akkor tudtuk meg, hogy valóban babát várunk. A rákszűrés sem fájt egyébként, semmi kellemetlenség nem volt azon kívül, h nem tudtam, mennyire kell lecsúszni a széken, és még bőven feljebb voltam a kelleténél, amikor már azt éreztem, hogy leborulok róla. :D

26 éves vagyok. :)

En jártam dokihoz altalaban, de en is kb 20 evesen vtam először. Nem rémlik, hogy kifogasolta volna. Utána csomó ideig irattam fogamzásgátlót. (5-6 évig amihez kellett ugye évente egyszer menni legalabb a rakszuresre.. Legalábbis az en hazidokim csak igy irta fel ha mutattam neki rakszureses papírt)

Aztán 26-30eves koromig nem voltam egyszer sem, mert se gyógyszer nem kellett se menni nem akartam (egyetemre jártam vidéki városban es nem volt tartos kapcsolatom, az egyszer-egyszer elofordulo alkalmiakkal meg óvszerrel vedekeztem)

Aztán olyan munkahelyem lett ahol évente kell menni rakszuresre alkamassagi miatt. Na akkor le lettem b..va h hol jártam az elmúlt években de ennyi. :)

En amugy javaslom, hogy elsőre menj nohoz vagy maganba. Talan könnyebb megnyilni ha ennyire nagy benned a félsz. Persze az sztkban is ellatnak es kotelesek megcsinálni, de sajnos az a helyzet, hogy en ott emberseget bem kaptam sokat. Igaz, nem is vártam es talan 35 evesen az elso terhessegben elegeltem ezt meg (azóta van maganorvosom).

Én 23 évesen voltam először. Rákérdezett, voltam-e már, mondtam, hogy nem, egy rossz szót nem szólt, sőt, baromi jó fej volt, mindent részletesen elmondott, mit fog csinálni, hova fog nyúlni, és miért teszi azt, amit.

Őszintén rettegtem a dologtól, de nem volt rossz élmény. :)

Bár szokták mondani, hogy az első menzesz /első párkapcsolat / első szex (szülő/dokifüggő) idején illik elmenni, de nem vagy kirívó példa, nagyon sok nő nem megy, amíg nem muszáj.

Egyébként, mikor időpontot kérsz, nem kell magyarázkodni, xy dokihoz kérsz időpontot, asszisztens visszakérdez, voltál-e már náluk, arra meg közlöd, hogy nem, így felveszi az adatokat. Minden mást majd a dokival beszélsz meg.

Egyébként nem vagy köteles elmondani, hogy nem voltál még dokinál, de egyrészt igen hamar egyértelmű vagy, hogy nem vagy rutinos a vizsgálatokban, másrészt neked is, neki is jobb, ha tisztában van az idegességeddel, nem fogod erőszakként megélni a dolgot.

"csak a rákszűrés miatt meg feleslegesnek éreztem mindig is"

Hahó!! az ilyen gondolkodás miatt halnak meg méhnyakrákba! sokáig nincs tünet-mire van,sokszor más késő!

Anyukám 3 évet hagyott ki szűrés szempontjából-aztán meg megjött a rossz eredmény..

szóval lányok! évente egyszer ki lehet bírni!!